A mesterséges intelligencia és a nukleáris háború veszélye 2100-ig
A mesterséges intelligencia rosszindulatú felhasználása vagy egy nukleáris háború 2100-ig véget vethet az emberiségnek, ahogy ma ismerjük, egy új globális egészségügyi kockázatértékelés szerint. Ezek állnak annak a piramisnak a csúcsán, amely 17 súlyos, az emberi egészséget fenyegető veszélyt sorol fel a The Lancetben megjelent tanulmány alapján – köztük az antimikrobiális rezisztenciát, a klímaváltozást, a világjárványokat, a jövedelmi egyenlőtlenségeket, valamint olyan egészségügyi problémákat, mint a dohányzás, az elhízás és a mentális betegségek.
A tanulmány szerint a nukleáris konfliktus fogalma nemcsak a rakéták közvetlen hatásait, hanem a következményeket is magában foglalja, például a nukleáris éhínséget, míg a mesterséges intelligencia rosszindulatú használata alatt többek között az ellenünk kifejlesztett és bevetett biológiai fegyvereket értik.
A kutatást az egészségügyet fenyegető 21. századi globális veszélyekkel foglalkozó új Lancet Bizottság végezte, amely 37 egészségügyi, közgazdasági, biztonsági és technológiai szakértőből áll.
A szakértők a rokkantsággal korrigált életéveket, az úgynevezett DALY-kat használták mérőszámként, hogy 2025 és 2100 között, 204 országra és területre kiterjedően, életkor, nem és ok szerint összevessék az egyes fenyegetéseket.
A kutatás lényegében azt mutatja meg, hogy az egyes globális veszélyek a legjobb és legrosszabb forgatókönyvek szerint hány egészséges emberi életévet vehetnek el. Ez egyúttal képet ad arról is, mekkora hatása lehet az emberiségnek, ha most cselekszik – vagy ha úgy dönt, hogy nem tesz semmit.
A 17 azonosított fenyegetés várható terhe 1,02 milliárd és 23,1 milliárd DALY között mozog. Összehasonlításképpen: a COVID–19 világjárvány hozzávetőleg 500 millió DALY-t okozott. A legnagyobb, várhatóan megelőzhető összesített teher az elhízásból adódik.
A Bizottság célja, hogy cselekvésre ösztönözze és felhatalmazza a kormányokat azáltal, hogy megadja számukra azokat az információkat és eszközöket, amelyekkel felkészülhetnek ezekre a globális fenyegetésekre, és már most határozott lépéseket tehetnek a legrosszabb forgatókönyvek elkerülése érdekében.
Ugyanakkor világossá teszik, hogy munkájuk nem arra irányul, hogy rangsort állítsanak fel a fenyegetések vagy szakpolitikai prioritások között, hanem hogy dinamikus folyamat részeként feltárják és elemezzék a globális veszélyeket; az eredmények idővel változhatnak, ahogy új bizonyítékok és adatok kerülnek elő.
Miközben „a mesterséges intelligencia rosszindulatú felhasználása, beleértve a biológiai fegyvereket, valamint a nukleáris konfliktus nukleáris éhínséggel a következő 75 évben a teljes kihalás kockázatát hordozza”, a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy minden fenyegetés összefügg egymással, ezért „a tudományon, az emberi jogokon és a szolidaritáson alapuló holisztikus cselekvési keret” kialakítására szólítanak fel.
A Bizottság első ajánlása, hogy a nemzeti kormányok fektessenek be „fenyegetésekre felkészült egészségügyi rendszerek” kiépítésébe, hogy előnyben legyenek, amikor olyan globális egészségügyi kihívásokkal kell szembenézniük, mint amilyeneket a COVID–19 világjárvány okozott.
Emellett nagyobb beruházásokat sürgetnek az „áttörést jelentő megoldásokba”, például a nukleáris fúzióba és a szén-dioxid-eltávolító technológiákba, amelyek alapjaiban változtathatják meg a klímaváltozás és más globális fenyegetések kimenetelét, illetve olyan fejlesztéseketbe, mint a járvány idején kifejlesztett vakcinák.
A Bizottság rendszeres ellenőrzést és kockázatértékelést is szorgalmaz ezekkel a veszélyekkel kapcsolatban, az eredményeket pedig olyan nemzetközi szervezetek elé vinnék, mint a G20 és az ENSZ, hogy növeljék az ügyek sürgősségét, még mielőtt azok eszkalálódnának és válsággá válnának, és hogy ne elszigetelt nemzeti lépések, hanem szélesebb körű, közös cselekvés valósuljon meg.
A kutatók úgy vélik, hogy a jelenlegi, „versengő megközelítés”, amelyben a nagy kihívásokat egyenként próbálják kezelni, rontja az emberiség esélyeit.
A Bizottság megállapításait vasárnap mutatták be a berlini Világegészségügyi Csúcstalálkozón, Németországban. Értékelésüket évente frissítik, hogy újraértékeljék az azonosított 17 fenyegetést, beépítve az új adatokat és az esetlegesen felmerülő kihívásokat.
Főkép forrása: euronews
