A Bab el-Mandeb-szoros helyzete és a globális kereskedelem
A jemeni húszi mozgalom egyes elemzők szerint szándékosan visszafogja magát, és csak figyel a közel-keleti helyzet alakulására. Jelenleg retorikai támogatást nyújtanak Teheránnak, konkrét katonai fellépés viszont egyelőre nem várható. A Bab el-Mandeb-szoros lehetséges blokádja globális válságot okozhatna, mivel az Európa és Ázsia közötti hajóforgalom jelentős része a Szuezi csatorna útvonalán halad.
A Bab el-Mandeb stratégiai jelentősége kiemelkedő, hiszen ez a szoros köti össze a Szuezi-csatornát az Indiai-óceánnal. Itt halad át a világ legfontosabb tengeri útvonalának egy része, ahol naponta millió hordó olaj és hatalmas mennyiségű konténeráru közlekedik. A szoros működésének leállása esetén a hajók kénytelenek lennének Afrikát kerülni, ami nem csak jelentős költségnövekedést okozna, hanem a több évtized alatt kialakult kereskedelmi rendszer felborulását is eredményezheti.
A globális kereskedelem szűk keresztmetszetei
Ha egyidejűleg a Hormuzi- és a Bab el-Mandeb-szoros is működésképtelenné válna, az a globális kereskedelmet jelentősen érintené. A Szuez és a Vörös-tenger közötti útvonal a világkereskedelem 15-20%-át kezeli, míg a Hormuzi-szoroson halad át a globális olajszállítás körülbelül ötöde. Ez a helyzet komoly szállítási sokkot okozna, amely nemcsak az energiaárakat és a biztosítási díjakat, hanem a tengeri logisztika költségeit is próbára tenné.
A húszik a közelmúltban már bizonyították, hogy képesek zavarokat okozni a Vörös-tengeren, drónokkal és rakétákkal támadva kereskedelmi hajókat. Amennyiben a húszik a konfliktus egy szélesebb frontján aktiválnák ezeket a haditechnikai eszközöket, a Bab el-Mandeb könnyen válhatna a konfliktus egyik központi frontvonalává.
A stratégiai kockázatok növekedése
Bár egy teljes fizikai blokád valószínűtlen, a modern tengeri háborúban elegendő egy-két sikeres támadás ahhoz, hogy a biztosítók megemeljék a kockázati díjakat, és a hajózási társaságok elkerüljék az érintett útvonalat. Így egy korlátozott katonai képesség is elegendő lenne ahhoz, hogy de facto blokád alakuljon ki.
Amennyiben a Bab el-Mandeb instabillá válik, és a Hormuzi-szoros körüli feszültségek is fokozódnak, a helyzet különösen bonyolulttá válik. Az Arab-félsziget tengeri kijáratai – a Hormuzi- és a Bab el-Mandeb-szoros – egyidejűleg kockázatossá válhatnak, ami gyakorlatilag elszigetelhetné a térséget a globális kereskedelemtől.
Európa gazdasági érdekei
Ezek a fejlemények nemcsak a Közel-Keletet érintenék, hanem Európa gazdaságát is közvetlenül befolyásolnák, hiszen az EU tengeri importjának jelentős része ezen a tengelyen érkezik. Ha a Bab el-Mandeb tartósan instabillá válna, az energiaárak és a logisztikai költségek növekedésével számolhatnánk.
Egy ilyen feszültséghelyzetben nem meglepő, hogy európai haditengerészetek is megjelentek a térségben, hiszen a tengeri útvonalak biztonsága közös érdek, amelyet a nemzetek védelmi eszközökkel is alá kell támasztaniuk. A Bab el-Mandeb körüli válság nemcsak a Közel-Kelet konfliktusát érintené, hanem az európai biztonságpolitika középpontjába is kerülhet.
A helyzet tehát komoly figyelmet igényel, hiszen a távoli szorosok gyorsan válnak a globális biztonsági kérdések középpontjává.
Főkép forrása: euronews
