„Hiszem, hogy szükségünk van baloldali elemzőintézetekre és konzervatívokra is, de vékony jég az, ha ezek a szervezetek kampányolni kezdenek a civileknek juttatott pénzekből” – mondta Michał Braun a lengyel civil szervezeteknek járó források elosztásáért felelős Nemzeti Szabadság Intézet – Civil Társadalom Fejlesztési Központ igazgatója a Telexnek adott interjújában. A lengyel szakember beszélt arról, hogyan alakította át a Donald Tusk vezette, 2023-ban megválasztott kormány a civil támogatásokat, majd pedig a döntési folyamatba beleszólást engedélyezett az NGO-knak (nem kormányzati szervezetek) is.
A Nemzeti Szabadság Intézet – Civil Társadalom Fejlesztési Központot eredetileg még a nyolc éven át illiberális rendszert építő jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) hozta létre 2017-ben arra a célra, hogy ezen keresztül ossza szét a civil szervezeteknek adható állami támogatásokat. Ennek elődszervezete az Állampolgári Kezdeményezések Alapja volt, amit még a kétezres évek elején hoztak létre.
A PiS támogatásosztó szervezetét több kritika is érte, amiért a pénzalapokról szóló testületbe több kormányközeli civil szervezet képviselője is bekerült. Végül jó célokat is támogattak, de sok közpénz ellenőrizetlenül folyt ki a rendszerből gyanús alapítványok és NGO-k felé. A Polgári Koalíció (PO) vezette kormány 2023-ban megreformálta a szervezetet, ekkor került Michał Braun is az egésznek az élére.
Braun egy olyan panelbeszélgetésre érkezett Budapestre, amit civilek folytattak részben az NGO-k és a kormány jövőbeli kapcsolatáról. Braun megosztotta meglátásait a magyar szervezetekkel arról, amit Lengyelországban tettek a jelenlegi kormány hatalomra kerülése után, „mert hasonló helyzetben voltunk, és vissza kellett építenünk a bizalmat a civil társadalom és a független szervezetek irányába”.
Azt mondta, hogy már a PiS alatt is több program elindult, egyebek között létrejött egy kapacitásépítési program NGO-knak, ahol pénzt kaphattak például iroda létesítésére. „Nem igaz, hogy a legtöbb támogatást jobboldali szervezetek kapták, de akik a legnagyobb összegeket kapták, szinte mind politikaiak voltak” a PiS alatt.
„Az NGO-knak maguknak kell megtanulniuk, hogyan mutassák be, min dolgoznak, mit tesznek az emberekért” – válaszolta Braun arra, hogyan lehet visszaépíteni a civilek iránti közbizalmat. A fő kérdés, hogy milyen társadalmi feladatok hárulnak a kormányzatra, és miket láthat el a civil szféra. Amit meg tudnak csinálni az NGO-k, azzal nem kell foglalkoznia a kormánynak. „A helyi önkormányzatok és a nemzeti kormány kielemezheti, melyek azok a szociális szolgáltatások – sport, kultúra, ifjúsági munka, idősgondozás –, amiket a civil szervezetek is el tudnak végezni” – osztotta meg, szerinte milyen munkamegosztás helyénvaló.
Lengyelországban igyekeznek annyi feladatot átadni az NGO-knak, amennyi lehetséges. Pár éve egyes városok által üzemeltetett ifjúsági központokat, idősotthonokat adtak át civil szervezeteknek, és nekik juttatták el az erre szolgáló forrásokat. Ezek az együttműködések erőt adtak a civil szervezeteknek a növekedésre. „A legforróbb téma Lengyelországban most a polgári védelem”, és hogy mi lehet ebben a civilek szerepe, „sokat beszélünk a biztonságról, illetve a szerepről, amit ebben az NGO-k játszhatnak”. Az ukrajnai orosz invázió első napjaiban elsőként az NGO-k ugrottak be segíteni. „Fontos, hogy az emberek lássák, a civil szervezetek nélkülözhetetlenek, fontos részei a mindennapi életnek” – mondta Braun.
Főkép forrása: telex.hu
