A biodiverzitás csökkenése aggasztó ütemben zajlik
A természet sokszínűsége drámai tempóban csökken, a Föld élővilága egyre gyorsabban változik, a fajok száma csökken, a fajközösségek átalakulnak – mindezt az emberi tevékenység hajtja. Egy nemzetközi kutatócsoport, amelyben a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI) is részt vett, minden eddiginél átfogóbb vizsgálatot végzett a témában, és megdöbbentő eredményeket kaptak, írta közleményében a HUN-REN Kutatási Hálózat.
A biodiverzitás csökkenéséről szóló vizsgálatok korábban gyakran csak egy adott helyszínre, időszakra vagy emberi hatásra összpontosítottak. Most azonban egy nemzetközi kutatócsoport, köztük Tapolczai Kálmán, a HUN-REN BLKI tudományos munkatársának részvételével közel 73 ezer a témában világszerte eddig született tanulmányt vizsgált meg, és ebből több mint 2100 olyan tanulmány adatait gyűjtötték össze, melyek alkalmasak voltak a további elemzésre. Ennek eredményeképpen mintegy 50 ezer, ember által érintett terület és ugyanennyi érintetlen régió élőlényközösségeit hasonlították össze.
A vizsgálat nem csupán egyetlen élőlénycsoportra vagy élőhelytípusra korlátozódott – a kutatásban szerepeltek szárazföldi, édesvízi és tengeri ökoszisztémák, valamint mikroorganizmusok, gombák, növények, gerinctelenek, hüllők, kétéltűek, halak, madarak és emlősök is. A kutatóknak így lehetőségük volt globális skálán vizsgálni az élőlényközösségek szerkezetének megváltozását az emberi hatások tükrében, különös tekintettel a fajszámcsökkenésre és a homogenizálódásra, mely során az érintett területeken a közösségek egyre kevésbé változatossá válnak.
Az eredmények egyértelműek, és nem hagynak kétséget az emberiség biodiverzitásra gyakorolt pusztító hatása felől. A kutatók az emberi tevékenység öt legfontosabb negatív hatását vizsgálták:
– az élőhelyek átalakítása – erdőirtás, városiasodás, mezőgazdasági területek terjeszkedése
– természeti erőforrások kizsákmányolása – halászat, vadászat, túlzott fakitermelés
– klímaváltozás – az éghajlat gyors változása sok faj számára végzetes következményekkel jár
– szennyezés – vegyi anyagok, műanyag hulladék, víz- és levegőszennyezés
– inváziós fajok terjedése – az ember által új területekre behurcolt fajok kiszorítják az őshonos élővilágot
A kutatás egyértelműen kimutatta, ezek a tényezők globálisan, minden élőlénycsoportra és ökoszisztémára nézve káros hatással vannak.
Az eredmények riasztóak: az ember által érintett területeken a fajok száma átlagosan 20 százalékkal alacsonyabb, mint az érintetlen helyeken.
Helyi szinten a legnagyobb veszteséget a gerincesek – például a kétéltűek, hüllők és emlősök – szenvedik el, mivel kisebb populációik miatt nagyobb a kihalás kockázata. De nemcsak a fajok száma csökken: az emberi hatások miatt az egyes élőhelyeken radikálisan megváltozik a fajok összetétele is. Például a klímaváltozás miatt a magashegységi növényeket az alacsonyabban élő fajok szoríthatják ki, miközben egyes élőlények teljesen eltűnhetnek egy-egy régióból.
A kutatás különösen nagy közösségbeli változásokat mutatott ki a mikroorganizmusok és gombák esetében, míg ez a hatás mérsékeltebbnek bizonyult az emlősök, halak, hüllők és kétéltűek közösségeinél. Az eredmény alátámasztja azon elméleteket, mely szerint a kisebb méretű élőlények, melyek jellemzően fajgazdagabb csoportokat alkotnak, rövidebb életciklusúak és nagy a terjedőképességük, gyorsabban reagálnak a környezeti változásokra és erőteljesebb közösség-szintű változásokat mutatnak. Ha pedig egy ökoszisztéma kulcsfontosságú fajai eltűnnek, az az egész rendszer működésére végzetes hatással lehet.
A tudományos eredményeken túl a kutatás segélykiáltás is, rámutatva arra, hogy a biodiverzitás csökkenése a fajok eltűnésén túl az ökoszisztémák teljes átalakulásáról is szól, mely negatívan befolyásolja ezen rendszerek működését vagy épp azokat az ökoszisztéma szolgáltatásokat, melyek nélkül a ma ismert emberi civilizáció sem működik. A tanulmány épp ezért felhívja a döntéshozók figyelmét is a biodiverzitást védő sürgős intézkedések szükségére.
A kutatás társszerzője, Tapolczai Kálmán számos előző tanulmányban vizsgálta mikroorganizmusok, elsősorban algaközösségek változását az emberi hatások vonatkozásában, melyek egyébként rendkívüli indikátorai is azoknak. Hazánkban a Balaton különösen érintett a tanulmányban is vizsgált antropogén hatások által, melyeket a HUN-REN BLKI kutatói régóta vizsgálnak, beleértve az algavirágzásokat kiváltó okokat, az urbanizáció hatását az élőlényközösségekre, vagy az inváziós fajok jelenlétének következményeit.
Főkép forrása: telex.hu
