A BYD és a harmadik országbeli munkavállalók helyzete Szegeden
A BYD, a kínai autógyártó cég, szinte ugyanannyi harmadik országbeli munkavállalónak kért munkavállalási engedélyt, mint ahány munkahelyet ígért a szegedi gyárban – hívta fel a figyelmet Velkey György külügyi államtitkár a közösségi oldalán. Az államtitkár úgy értelmezte ezt, hogy a korábbi kormányzat szándékosan harmadik országbeli dolgozókat kívánt bevonni a gyár működtetésébe a magyar munkavállalók helyett.
Hétfői videójában Velkey arról számolt be, hogy a BYD közel 10 ezer vendégmunkás-engedélyt kapott. Habár a minisztérium nem osztott meg konkrét adatokat a témában, a politikai következtetés továbbra is kérdéseket vet fel.
A munkavállalási engedélyek számának ismerete önmagában nem elég a valós munkavállalói létszám meghatározásához. Január végén Botka László polgármester azt nyilatkozta, hogy a BYD eddig 960 munkavállalót alkalmazott, közülük 70% magyar dolgozó, javarészt szegedi. A vállalat a jövőben akár 20 ezer embernek is munkát tud adni Szegeden.
A téma mögött húzódó politikai feszültségek is megfigyelhetők: Magyar Péter, a kormány egyik tagja, már 2024-ben felszólalt a „gazdasági migránsok” ellen, és 2025-ben Szegeden bírálta a BYD távol-keleti munkavállalókat alkalmazó gyakorlatát. Az engedélyek tömegének kiadása mögött lehet az a félelem is, hogy a kormány esetleg korlátozni fogja a vendégmunkások beutazását.
A BYD eddig 22 134 önéletrajzot kapott, azonban a jelentkezések közül még mindig viszonylag keveset fogadtak el. A munkaerőhiány és a munkanélküliség ellentmondása kapcsán egy fiatal munkakereső azt nyilatkozta, hogy bár kínai nyelvtudással rendelkezik, a BYD még nem kereste meg őt, ami azt jelzi, hogy a gyártás elindulásáig a munkaerőfelvétel lassú lehet.
A harmadik országbeli állampolgároknak szóló munkavállalói engedélyek bizonyos idő elteltével lejárnak, de lehetőség van a hosszabbításukra. Az új törvénymódosítások miatt azonban új vendégmunkás-engedélyeket már nem adhatnak ki, így a távol-keleti munkavállalók száma valószínűleg idővel csökkenni fog.
A külügyminisztérium megkeresésünkre annyit közölt, hogy Velkey által említett határozatban nemcsak a munkavállalási engedélyek szerepelnek, hanem más jogcímeken történő tartózkodás is, ezt azonban nem pontosították. Jelenleg nem elérhetőek azok az adatok sem, amelyek a BYD szegedi beruházásán dolgozó harmadik országbeli munkavállalók számát tükrözik.
Elemzéseink alapján nem biztos, hogy a közel 10 ezer engedély egyértelműen a gyár működésére vonatkozik, vagy akár az építkezéshez szükséges létszám egy részét is lehet, hogy magyar munkavállalók töltik be.
A BYD Hungary sajtósának megkeresésére eddig nem érkezett válasz, így továbbra is kérdéses, milyen lépéseket tervez a vállalat a munkavállalási engedélyek ügyében.
A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelent meg.
Főkép forrása: telex.hu
