A drónvédelmi kihívások Európában
A védelmi szakértők szerint egész Európában jelentkező eszköz- és szakértelemhiány lassítja a drónfelismerési és -elhárítási erőfeszítéseket, amelyek a légvédelem számára kritikus hiányosságokat jelentenek. Tomas Jermalavičius, az észtországi Nemzetközi Védelmi és Biztonsági Központ (ICDS) tanulmányi vezetője szerint: „Az ipari kapacitás a legfőbb szűk keresztmetszet”, mivel a különböző országok versenyeznek a limitált forrásokért.
Miközben Európa-szerte növekvő eurómilliárdokat költenek légvédelmi rendszerekre, a nemzetek ugyanarra a néhány beszállítóra pályáznak, ami beszerzési késedelmeket, drágulást és akár évekre elnyúló szállítási időket eredményez.
Korlátozott védelmi lehetőségek
Federico Borsari, a Centre for European Policy Analysis (CEPA) védelmi elemzője hangsúlyozta, hogy a drónokkal szembeni védekezés bonyolult feladat. Ahhoz, hogy egy hadsereg hatékonyan fellépjen a drónfenyegetések ellen, szüksége van követő szenzorokra és hatástalanító fegyverrendszerekre. A drónok alacsonyan és lassan repülnek, ami megnehezíti a radarrendszerek számára való észlelésüket.
A balti államok számára a drónok észlelésének nehézsége az elsődleges problémát jelenti. Jermalavičius hangsúlyozta, hogy a közepes és nagy hatótávolságú radarok nem képesek megfelelően detektálni a drónokat, amelyek sok esetben összetéveszthetők nagyobb madarakkal.
Beruházási prioritások
A szakértők szerint a Balti régiónak előnyben kell részesítenie a rövid és nagyon rövid hatótávolságú radarokba való beruházást. A rövidebb hatótávolságú radarral pontosabb információk nyerhetők, így könnyebben azonosíthatók a fenyegetések.
Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a rövid hatótávolságú rakéták sem jelentenek minden drónbetörés megoldását, és az egyes országok nem biztosíthatják folyamatosan a 100%-os védelmet. Jermalavičius szerint mindig lesz olyan drón, amely átjut a védelmi vonalon.
Technológiai és munkaerő kihívások
A drónfelderítési technológiákhoz szükséges szenzorok, például akusztikus és infravörös eszközök is hiányoznak, és a megfelelő szakképzett munkaerő is korlátozott. A kis országok munkaerőpiaca rendkívül versengő és technikai jellegű, így a képzett szakemberek elérhetősége kulcsfontosságú tényezővé válik.
A Baltikumnak meglévő és integrált légtérellenőrző rendszere van, amely – a Boltnet révén – lehetővé teszi az országok közötti információmegosztást a fenyegetések észlelésekor. Ha például egy észt radarrendszer észlel egy drónt, az információt azonnal megosztják a lett és litván légtérellenőrző operátorokkal, valamint a NATO rendszereivel.
Bár a kihívások hatalmasak, a biztonsági helyzet fokozatos javítása érdekében a balti államoknak sürgősen lépéseket kell tenniük, hogy a drónokkal szembeni védelmük hatékonyabbá váljon.
Főkép forrása: euronews
