A dunavirágok védelme: Miért fontos a fényszennyezés csökkentése?
A Duna-parti városokban, például Budapesten, sötétedéskor sokan szembesültek a szúnyogoknál jóval nagyobb, fehér, lepelszerű szárnyakkal rendelkező rovarokkal, amelyek a lámpák fényében repkedtek. Ezek a dunavirágok, amelyek mindössze egy napig élnek, násztáncukat követően sorra elpusztulnak. A mesterséges fények azonban megakadályozzák őket abban, hogy teljesítsék életprogramjukat, hiszen a lámpák fénye miatt a nőstények nem tudják lerakni petéiket a vízre.
Kriska György biológus, az ELTE TTK docensének és fia, Kriska Ferencnek a filmje, „A fény sötét oldala – kérészmentők akcióban”, bemutatja a fényszennyezés következményeit. A dunavirágzás általában augusztus közepén veszi kezdetét, de idén korábban, körülbelül egy hónappal hamarabb indult el a rajzás. A vízállás csökkenése és a medrek aljzatán élő algák bőséges táplálékot biztosítanak a lárvák fejlődéséhez.
Az idei korai rajzás egy új jelenség: a dunavirágok nem mellékfolyókban, hanem magán a Dunán kezdtek el szaporodni. A tudósok még csak találgatják, miért történt ez, de a valószínűség szerint a csökkent vízszint áll a háttérben. Az utóbbi napokban tapasztalt vízállás-emelkedés visszafoghatja a rajzás intenzitását, de a következő hetekben a dunavirágok jelenléte még mindig erős marad.
A dunavirágok életét alapvetően befolyásolja a fény: a kérészek a lámpák körüli fénypontokhoz vonzódnak, ami megakadályozza őket abban, hogy vizes élőhelyükre eljussanak. Az elhullott egyedek gyakran csúszós burkolatokat képeznek a hidakon, ahonnan a dunavirágok is távolodnak a közvilágítás miatt. Egyes önkormányzatok, mint például a tahitótfalui Tildy Zoltán híd, már bevezették a kérészvédő fénysorompókat.
Kriska György hangsúlyozza, hogy a közvilágítás fényerejének csökkentése, vagy sárgás fényű lámpák használata sokat segítene a dunavirágok védelmében. Emellett civil kezdeményezések is indultak, amelyek célja, hogy a dunavirágokat a vízen úszó lámpákkal vonzzák a part menti fények helyett.
Bár sokan talán nem gondolják, a dunavirágok megóvása kulcsfontosságú, hiszen lárváik segítik a folyók öntisztuló képességét, és hozzájárulnak az ivóvízbázisok védelméhez. A kérészek nem csupán szép élőlények, hanem fontos szereplői ökológiai rendszereinknek. Az emberek számára tehát nemcsak esztétikai élményt nyújtanak, hanem a folyók egészségének megőrzésében is jelentős szerepet játszanak.
Főkép forrása: telex.hu
