A Távszavazás Reformja: Szükségszerű Lépések a Jövőért
Tavaly ősszel a Telex hasábjain szakmai vitát folytattunk a távszavazás helyzetéről. A célunk az volt, hogy a távszavazás ne a visszaélésekről szóljon, hanem arról, hogy a választópolgárok diszkriminációmentesen élhessenek választójogukkal, bárhol is tartózkodjanak a világban. A vita négy vendégszerző cikke után zárult le, és épp fél évvel ezelőtt zajlott le, amikor a választási környezet még kedvezőbb volt.
A levélszavazásra vonatkozó problémák már régóta ismertek. 2014 óta, az első levélszavazásos választás óta felmerült a kérdés, mennyire tükrözi valójában a levélszavazás a választói akaratot. A következő okok miatt ez a kérdés különösen aggasztó:
- A szavazólapokat bárki kitöltheti, nem feltétlenül a választópolgár.
- A levélcsomagok begyűjtése és célba juttatása senkinek sem jelent akadályt.
- A névjegyzékben szereplő halottak miatt kérdésessé válik, ki szavazott valójában.
A 2026-os választás során a Fidesz által támogatott helyi szervezetek nyíltan működtették azt a rendszert, ami a levélcsomagok ellenőrzött körülmények között történő kitöltését és begyűjtését segítette elő. Az „szavazatzsákolás” szlenget már idén tavasszal bevezették, jelezve, hogy a probléma komoly mértéket öltött.
A Political Capital és a TASZ együttműködésével a közelmúltban néhány fontos lépést sikerült elérni a transzparencia terén. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) végre a tényleges lakóhely szerinti adatokat is nyilvánosságra hozta, bár ez az információ csak az eredmények jogerőre emelkedése után vált elérhetővé.
A 2026-os választás során a levélben szavazók névjegyzékén 494,244 regisztrált választópolgár szerepelt. A legnagyobb részvételt a romániai, szerbiai és németországi magyar állampolgárok mutatták, azonban a legmagasabb részvételi arányt más országok tudták elérni, például Németországban pedig 80,9% volt a részvételi arány.
Mivel a levélszavazatok eredményei nem hozták a várt politikai súlyt, a távszavazás reformja elkerülhetetlenné vált. A román példa jól mutatja, miért lenne érdemes változtatni: ha egy külföldi városban legalább száz román állampolgár jelzi a szavazási szándékát, a román állam köteles szavazókört kijelölni.
Nem csupán a szavazás módjának reformja szükséges, hanem a külhoni magyar állampolgárok választójogát is újra kell gondolni. Jelenleg a külhoni szavazatok súlya kevesebb, mivel sok esetben nem képviseli őket senki a Parlamentben. Alternatív megoldásként felmerülhetne egy külhoni mandátum létrehozása is.
A megoldások megtalálására fűzött remények valóra válhatnak, különösen, mivel a Political Capital és a Medián legfrissebb kutatása is azt mutatja, hogy a magyarországi lakosok túlnyomó része nem támogatná a külhoni magyarok választójogának elvételét.
A távszavazás reformja már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerű lépés a választási rendszer korrekt és tisztességes működése érdekében. A megvalósított viták és javaslatok fényében reméljük, hogy a közélet új szereplői felismerik a reformok jelentőségét, és azokat valóra is váltják a következő parlamenti ciklus során.
Főkép forrása: telex.hu
