Franciaország Törvényhozói Eltörölték a Fekete Kódexet
Franciaországban a rabszolgaság eltörlése után közel két évszázadon keresztül hatályban maradt egy gyarmati jogszabály, amely az embereket „ingó vagyonként” definiálta. A múlt csütörtökön a törvényhozók sürgősen léptek az e szabályozás eltörlése érdekében, amit szimbolikus lépésnek tekintenek a gyarmati örökséggel való szembenézés folyamatában.
Az aktivisták hangsúlyozzák, hogy a rabszolgaság öröksége továbbra is érezhető Franciaországban, különösen az anyaország és a volt gyarmatok közötti egyenlőtlenségekben, valamint a rasszizmussal kapcsolatban. A közelmúltban a Nemzetgyűlés által elfogadott törvényjavaslat eltörli a Fekete kódexet, amelyet XIV. Lajos király írt alá 1685-ben a rabszolgák életének szabályozására.
Franciaország a 17. és 19. század között Európa harmadik legnagyobb rabszolga-kereskedő hatalmának számított, körülbelül 1,4 millió afrikai embert szállítva a gyarmati ültetvényekre, amelyek a francia gazdaság kulcsfontosságú részét képezték. A rabszolgaságot először 1794-ben törölték el, majd Napóleon visszaállította, mielőtt 1848-ban véglegesen eltörölték volna.
A Fekete kódex hatvan cikkelyéből állt, amelyek a rabszolgák jogi státuszát szabályozták, és soha nem vesztették el hatályukat. A képviselők csütörtökön elfogadott javaslata, amely a kódex hatályon kívül helyezésére irányult, még a szenátus ratifikációjára vár.
Emmanuel Macron államfő, aki jövőre távozik hivatalából, az ügyben a múlt héten kifejezte támogatását. A kódex hibáit és az emberi méltóság megcsúfolását is elismerte, azonban hivatalos bocsánatkérést nem kínált.
Max Mathiasin, Guadeloupe képviselője a törvényjavaslat egyik legkiemelkedőbb támogatója volt, hangsúlyozva, hogy a kódex eltörlése szimbolikus és politikai gesztus a gyarmati múlt feldolgozása felé. Hozzátette: a Fekete kódex „az emberi mivolt megtagadását” intézményesítette.
A tengerentúli területek, mint Guadeloupe és Martinique, továbbra is szenvednek a gyarmati származásukból eredő szociális egyenlőtlenségektől. Munkával és jóléttel kapcsolatos kihívásaik az anyaországgal való kapcsolatukból fakadnak. A francia kormányzat elismerte a rabszolgaság bűneinek tartós hatását, de a konkrét pénzbeli kártalanításokat egyelőre nem tervezett.
A kérdés komplexitásáról és a jóvátétel fontosságáról folynak a viták. Az ENSZ Közgyűlése nemrégiben az atlanti-óceáni rabszolga-kereskedelmet az emberiség ellen elkövetett legsúlyosabb bűncselekményként ismerte el, ami újabb részeként jelent meg a globális diskurzusnak a múlt bűneivel és a történelem igazságának feltárásával kapcsolatban.
Franciaország tehát egy újabb lépést tett a gyarmati öröksége feldolgozása felé, de az országban és a tengerentúli területeken továbbra is érezhetők a múlt fájdalmas következményei. A jövőbeli jogszabályok és politikák megfelelő kijavítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a társadalmi egyenlőség és igazságosság végre megvalósulhasson.
Főkép forrása: euronews
