Találkozás a jövő klímájával: az ELTE kutatásai a forró Föld pályáról
Az emberi civilizáció fejlődése szorosan összefonódott az elmúlt 11 ezer év éghajlati stabilitásával. A holocén időszakában – amely kedvező körülményeket teremtett a mezőgazdaság és a városi élet kialakulásához – a földünk optimális éghajlati állapotban volt. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének legújabb kutatása alapján azonban úgy tűnik, hogy már elhagytuk ezt a stabil szerkezetet, és egy olyan klímába lépünk, amelyhez hasonlót a Föld régiói már milliók óta nem tapasztaltak.
A One Earth szaklapban megjelent tanulmány célja annak vizsgálata volt, hogy mekkora a kockázata a klímaváltozást erősítő pozitív visszacsatolásoknak. Amennyiben ezek a visszacsatolások elég erőssé válnak, önfenntartó melegedés indulhat be, ami a bolygó hosszú távú felmelegedését okozhatja, függetlenül a későbbi szén-dioxid-kibocsátás csökkentésétől. A kutatók ezt a folyamatot „üvegház pályának”, míg a magyar szakemberek „forró Föld pályának” nevezik.
A kutatás során a tudósok az éghajlati adatok visszanyerésével közel 65 millió évre tekintettek vissza. Megállapították, hogy a múltban a Föld átlaghőmérséklete jóval a jelenlegi szint fölé emelkedett, akár 10-15 fokkal is. Ha a mai kibocsátási trendek folytatódnak, a prognózisok alapján 2300-ig sosem látott gyorsasággal érhetjük el a 40 millió évvel ezelőtti hőmérsékleti szintet – akkoriban szinte nem léteztek jégtakarók, és a tengerszint jelentősen megemelkedett.
A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a 1,5 °C-os globális hőmérséklet-emelkedés már három éven belül bekövetkezhet, és a felmelegedés üteme folyamatosan növekszik. Ezt nem tévesztették el az eddigi klímamodellek, hanem inkább a pozitív visszacsatolásokat becsülték alá. A légköri szén-dioxid szintje is évtizedeken belül elérheti a „forró Föld” korszakának értékeit, és már most is olyan szinten áll, mint amilyet az elmúlt kétmillió éve során nem tapasztaltunk.
A kutatás különösen hangsúlyozza, hogy a kritikus küszöbök, mint például a grönlandi jégtakaró olvadása, valószínűleg gyorsítják majd a felmelegedést, témakörük a globális átlaghőmérséklet emelkedésénél már 1,5-2 °C-nál is beindulhat.
Ahogy a kutatók egyre pontosabb előrejelzéseket tudnak adni a jövő éghajlatáról, egy dolog biztos: az éghajlati rendszer rendkívül érzékeny, és a jelenlegi kibocsátási pálya nem fenntartható, ha meg akarjuk őrizni a holocén időszak stabilitását. A legfontosabb kérdés immár nem az, hogy 2100-ban hány fokra számíthatunk, hanem hogy hajlandóak vagyunk-e elfogadni egy magasabb hőmérsékletű egyensúlyi állapotot, amelyről utódaink már nem tudnak majd letérni.
Főkép forrása: telex.hu
