Az idei augusztus volt a Föld történetének legforróbb hónapja, egy veszélyes tényezőkombinációnak köszönhetően: az ember okozta klímaváltozásnak és egy rendkívül erős El Niño-jelenségnek, az európai Copernicus klímaszolgálat szerint.
Az átlaghőmérséklet messze túllépte a klímaváltozás szempontjából kulcsfontosságú határértéket, és bolygónk egészét, illetve az északi féltekét a mérések kezdete óta legforróbb nyarába taszította. A múlt hónapban a Föld átlaghőmérséklete 16,96 Celsius-fok volt, ami technikailag egy század fokkal magasabb az eddigi globális rekordnál, amelyet 2023 júliusában mértek.
Világszinten augusztus 1,65 Celsius-fokkal volt melegebb az iparosodás előtti átlaghoz képest, jócskán meghaladva a 2015-ös párizsi klímaegyezményben rögzített, hosszú távú 1,5 Celsius-fokos határértéket. A Copernicus adatai szerint a nyilvántartásban szereplő nyolc legforróbb hónap mind 2023 júliusa óta telt el.
Augusztusban a világtengerek átlagos havi hőmérséklete beállította a 2024 márciusában mért eddigi rekordot, vagyis ismét ez lett a valaha regisztrált legmelegebb hónap az óceánokban, miközben augusztus 22-e a tengerek történetének legforróbb napjaként került a jegyzőkönyvekbe, a Copernicus szerint.
A fosszilis energiahordozókat és az El Niño-jelenséget teszik felelőssé
Több tudós úgy nyilatkozott, hogy bár az El Niño is szerepet játszik, ez a Csendes-óceán egyes részein jelentkező, természetes és átmeneti felmelegedés, amely világszerte felforgatja és felmelegíti az időjárást, messze nem akkora tényező, mint az a hőt csapdába ejtő gázmennyiség, amelyet az emberek szén, kőolaj és földgáz elégetésével bocsátanak a légkörbe.
„Miközben az El Niño elkezdi felpörgetni a hőséget, a valódi mozgatórugó továbbra is a fosszilis energiahordozók kíméletlen elégetése. A klímaváltozás minden egyes El Niño-eseményt még forróbbá tesz, és amíg nem hagyjuk abba a szén, az olaj és a gáz égetését, ezek a rekorddöntő hónapok egyszerűen újra és újra jelentkezni fognak” – mondta Friederike Otto, a londoni Imperial College klímakutatója.
Burgess szerint az El Niño általában csak egy-két tized Celsius-fokkal növeli a globális hőmérsékletet, a hő túlnyomó részét viszont a fosszilis energiahordozók elégetése okozza.
A mostani El Niño esetében ugyanakkor az előrejelzések szerint az erőssége a következő hónapokban rekordot dönthet. Ahogy a hőmérséklet tovább emelkedik, a hőhullámok, viharok, árvizek és erdőtüzek egyre gyakoribbá és veszélyesebbé válnak – figyelmeztetett Katharine Hayhoe, a Texas Tech Egyetem klímakutatója.
„Éghajlati rendszerünk ma már jóval azon a tartományon kívül működik, amelyet még csak egy évtizede is reálisnak gondoltunk” – mondta Samantha Burgess, a Copernicus stratégiai klímaügyi vezetője. „Olyan állapotba jutottunk, hogy a klímahatások már nem valami elvont jelenséget jelentenek, amely talán a globális Délre vagy távoli helyekre korlátozódik, hanem közvetlenül a mindennapi életünket zavarják meg: bezárnak az iskolák, túlterhelődnek a kórházak, felpuhulnak az utak, elgörbülnek a vasúti sínek. És a valóság az, hogy a jövőben még több olyan helyzettel szembesülünk majd, mint amilyeneket ezen a nyáron tapasztaltunk.”
„Most már itt az ideje, hogy ne tegyünk úgy, mintha meglepné bennünket, hogy a melegedő bolygónk tovább melegszik. Pontosan az történik, amit a tudósok szó szerint évtizedekkel ezelőtt előre jeleztek” – mondta Andrew Dessler, a Texas A&M University klímakutatója. „Az igazán fontos kérdés nem az, hogy tovább döntjük-e meg a hőmérsékleti rekordokat, hanem az, hogy teszünk-e valamit ellene, vagy csak állunk ott, miközben a klímavonat átgázol rajtunk.”
A Copernicus adatbázisa 1940-ig nyúlik vissza. Az Egyesült Államokra vonatkozó NOAA-adatok 1895-ig, a globális hőmérsékleti idősor pedig, amely általában megegyezik a Copernicus számaival, de kiszámítása hosszabb időt vesz igénybe, 1880-ig vezethető vissza.
