Közelebb került a gázai béke
Az elmúlt napok eseményei alapján a világ okkal reménykedhet abban, hogy közelebb került a gázai béke. Az októberben megkötött tűzszüneti megállapodás utolsó elemei is megvalósultak. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) hétfőn bejelentették, hogy több mint két év után megtalálták az utolsó Hamász által elrabolt izraeli túsz holttestét a Gázai övezetben.
A 24 éves Ran Guili rendőr törzsőrmestert a Hamász emberei már holtan vitték magukkal a tűzharc után, amelyre 2023. október 7-én került sor Alumim kibucnál. Holttestét egy tömegsírban találták, ahol zömmel palesztinok voltak eltemetve, a megtalálásához mintegy kétszázötven testet kellett megvizsgálniuk.
Mivel ezzel az utolsó izraeli követelés is teljesült, Izrael beleegyezett a Gázai övezet és Egyiptom közötti rafahi átkelő korlátozott megnyitásába. A határt továbbra is izraeli katonák őrzik, és teherautók nem haladhatnak át rajta.
Az utolsó túsz szabadon engedése és a határnyitás szerepelt az amerikai elnök 20 pontos gázai béketervében. Donald Trump múlt héten létrehozta a ,,Béketanácsot”, amelynek célja, hogy olyan világvezetőkből álló testületet hozzon létre, amely levezényli a politikai átmenetet és az újjáépítést Gázában.
A ,,Béketanács” összehívása azonban nem mindenki számára volt kedvező. Az európai országok többsége inkább kimaradt belőle, míg Benjamin Netanjahu kezdetben vonakodott a belépéstől, mondván, hogy annak összetétele nem volt egyeztetve Izraellel, és működése ellentétes az izraeli érdekekkel. Végül Netanjahu mégis belépett a testületbe, ami kérdéseket vet fel a változtatások mögött álló indokokkal kapcsolatban.
Az izraeli miniszterelnök döntése, miszerint részt vesz a ,,Béketanács” munkájában, egy régi izraeli alapelvet követ: amikor a biztonságot érintő döntések kerülnek napirendre, Izraelnek jelen kell lennie a tárgyalások során. A párbeszéd folytatásával Izrael biztosítani tudja, hogy a Gázára vonatkozó javaslatok reálisak legyenek és figyelembe vegyék az izraeli állampolgárok biztonságát.
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, Trump egyik legszorosabb szövetségese, és az elsők között csatlakozott a ,,Béketanácshoz”. Magyarország baráti kapcsolatokat ápol Izraellel, és elutasítja a kétállami megoldást. Kérdés, hogyan tud Magyarország lavírozni a két szövetséges között, ha Trump csapata olyan tervet próbálna keresztülvinni, ami Izrael számára elfogadhatatlan.
A magyar kormány megérti Izrael biztonsági kockázatait, és ha nézeteltérések alakulnának ki a Béketanácsban, Magyarország fontos szerepet tölthet be a konstruktív párbeszéd fenntartásában.
Bár Benjamin Netanjahu hétfőn kijelentette, hogy sem türk, sem katari katonák nem léphetnek Gázába, így a kérdés, hogy Izrael mennyire tud szembeszállni Donald Trump akaratával, még mindig nyitott.
Európai országok, közöttük több, amely bírálta Izraelt a gázai harcok miatt, úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt a Béketanács munkájában. Ez a döntés a szuverenitás és a védekezés jogának gyakorlati kérdését veti fel, nem csupán elméleti vitát Brüsszelben.
Magyarország hozzájárulásának módja a gázai békefolyamathoz hatékony lehet, mivel katalizátora lehet egy reálisabb európai megközelítésnek, a „Budapest–Jeruzsálem–Washington” tengely pedig segíthet abban, hogy az EU belássa: a tartós békét nem lehet erőltetni senkire, és különösen nem Izrael biztonságának rovására.
Főkép forrása: euronews
