Orbán Viktor kormánya és a globális minimumadó elfogadása
Orbán Viktor kormánya sokáig ellenezte a globális minimumadó bevezetését, mondván, hogy az rontaná Magyarország versenyképességét. A magyar gazdaság egyik pillére ugyanis az alacsony céges adókörnyezet – érvelt a kormány. Az ellenállás következményeként az Egyesült Államok felmondta a kettős adóztatást elkerülő egyezményt Magyarországgal, ami jelentős adóbevétel-kiesést okozhatott az országnak, mivel ezáltal az amerikai cégek kevésbé találták vonzónak a magyarországi működést. Erről a g7.hu portál is beszámolt.
Végül Magyarország is csatlakozott a globális minimumadó rendszeréhez az eredeti feltételek mellett, mivel ezt az Európai Unió jogszabályai előírták. Így utólag visszatekintve a nagy ellenállás már inkább feleslegesnek tűnik, mivel az új kettős adóztatási egyezmény azóta sem született meg, bár a magyar kormány továbbra is reménykedik abban, hogy egy ilyen egyezmény Donald Trump esetleges újraválasztása után megköthető lesz.
A befolyó bevétel lehetőségei
A 2024 elejére megszületett jogszabály alapján a kormányzat elkezdheti beszedni azokat az adókat a cégektől, amelyek a minimális 15 százalékos adószintet nem érik el. A globális minimumadó rendszer lényege ugyanis, hogy az anyavállalatok székhelyük országában fizetik meg az adót, ha a leányvállalatok a működésük országában ezt nem teszik meg. Így a magyar költségvetés számára kárba veszne ez a pénz, ha nem tennénk lépéseket.
A kormány a jövő évi költségvetést optimistán, 3,4 százalékos gazdasági növekedés feltételezésével tervezte, a társasági adóból befolyó bevételek pedig 11,5 százalékos bővülést mutathatnak. A 9 százalékos adókulcs nem változik, és a sport célú tao-felajánlások rendszerében sem látszanak komolyabb szigorítások, amelyek az adóforintokat a költségvetésbe irányítanák. Ezért érdemes a multinacionális vállalatokra is figyelmet fordítani.
A globális minimumadó hatásai Magyarországon
Magyarország egyedi helyzetben van, mert nemcsak a társasági adót, hanem a helyi iparűzési adót is figyelembe kell venni (melynek alapja nem a nyereség, hanem az árbevétel). A G7.hu becslése szerint, ha minden érintett cégre vonatkozna a globális minimumadó-szabály, akkor körülbelül félezer cégnek kellene kiegészítő adót fizetnie, amely összességében közel 300 milliárd forintos többletbevételeket jelentene. Azonban a valóságban ennél jóval kisebb többletadóval számolhatunk, mivel nem minden cég tartozik a globális rendszer hatálya alá, és a hipa alap kiszámításában is bizonytalanságok vannak.
A globális minimumadó és a vállalatok
A szolgáltató vállalatoknál nem várható jelentős többlet adóteher a globális minimumadó miatt, hiszen ezen cégek fő költségei, mint a bérek és a szolgáltatások nem vonhatóak le a hipa alapjából. A gyártó vállalatok azonban nehezebben érhetik el a 15 százalékos adószintet, mivel az anyagköltségekkel csökkenthetik a hipa alapját.
Az Audi kiemelt példaként említhető, amely jelentősen csökkentheti az adóbázisát a k+f adókedvezmények révén. Ha az Audi az elmúlt 14 évben a globális minimumadót fizette volna meg Magyarországon, akkor a ténylegesen befizetett 133 milliárd forinton kívül még további 145 milliárd forint adókötelezettséget kellett volna teljesítenie.
Főkép forrása: 24.hu
