A Gondosóra program a kormányváltást követően a NER visszaéléseit szimbolizáló egyik kiemelt ügyként jelent meg a közbeszédben. A program átvizsgálása már korábban megkezdődött, ám érdemi lépések nem történtek. Júniusban az Integritás Hatóság elnöke, Bíró Ferenc az egyik legfontosabb visszaélésgyanús ügyként emlegette a programot, Magyar Péter miniszterelnök pedig később egyenesen „full lopásnak” nevezte.
Közben feljelentést tett az ügyben az Integritás Hatóság, majd a Tanács Zoltán által vezetett Tudományos és Technológiai Minisztérium is költségvetési csalás és hűtlen kezelés miatt. Emellett bejelentést is tett a miniszter a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, mivel szerinte a Fidesz hozzáférhetett a program felhasználóinak személyes adataihoz. Tanács szerint a projekt erősen túlárazott, fél- vagy akár negyedáron is meg lehetett volna csinálni.
A program 2022-ben indult az uniós Helyreállítási Alap részeként, 108,7 milliárd forintos keretösszeggel 2025 végéig. A cél az volt, hogy másfél millió 65 év feletti embernek biztosítson segélyhívó eszközt, amelyhez 24 órás diszpécserszolgáltatás jár.
Ebben a cikkben a program fenntartójától, a Kormányzati Szolgáltató Központ Kft.-től kikért közérdekű adatok és egy névtelenséget kérő, a program működésére rálátó forrás alapján mutatjuk be, hogy hogyan alakult a végleges adófizetői számla, mennyi jutott a programból az egyik legnagyobb NER-es vállalatcsoportnak, a 4iG-nek, hogy jutott az utolsó pillanatban Balásy Gyuláéknak milliárdos közbeszerzés, és miként kapcsolódtak be a Fidesz aktivistái az adatkezelésbe.
Végül mindent a magyar adófizetők állnak
Bár az Integritás Hatóság elnöke által emlegetett ezermilliárdos nagyságrendről nincs szó, így is jelentős a program költsége. A Helyreállítási Alap által elvileg biztosított 108,7 milliárdos keretösszeg mellett az előző kormány 2026-ra még közel 27 milliárdot szánt a Gondosórára, mivel az uniós projekt 2025 végén lejárt.
A program viszont nem maradt a Helyreállítási Alap végleges verziójának része. Magyar Péter szerint a programot a biztos forrásvesztés elkerülése végett kellett kivenni a helyreállítási tervből, ugyanis a szabálytalanságokról az átvilágító szervezetektől és az Európai Bizottságtól is kaptak jelzést. A Helyreállítási Alapban más beruházásra le lehetett cserélni a Gondosóra programot, ám azon ez se változtat, hogy a gondosórákra már kifizette a költségvetés az előfinanszírozást.
A Kormányzati Szolgáltató Központ adatközlése szerint a teljes keretösszegből 79,26 milliárd forint projektköltség elszámolását nyújtották be a 2022. május 31. és 2025 december 31 közötti időszakra. Ehhez jött további 26,8 milliárd forint a program idei működésére, amit az akkori Energiaügyi Minisztérium és a KSZK között létrejött támogatási szerződés tett lehetővé. Vagyis eddig
a központi költségvetés – végső soron a magyar adófizetők – 106 milliárd forintot fordított az eredeti szándék szerint elsősorban uniós forrásokra támaszkodó projektre.
Az idei 26,8 milliárd ráadásul még a korábbi finanszírozás mértékéhez képest is elrugaszkodottnak tűnik. Az alapján, hogy az eredeti keretösszeg 108,3 milliárd forint volt a 2022-től 2025 végéig tartó bő három és fél éves időszakra, egy évre átlagosan több mint 30 milliárd forint finanszírozás volt elérhető. A lehívott támogatás összege viszont csak 79,26 milliárd volt, vagyis évente bő 22 milliárdot használtak fel. Ráadásul az idei 26,8 milliárd a már fenntartási időszakban levő projektre vonatkozik.
A költségek egy hasonló projekt során jellemzően az első szakaszban magasabbak, hiszen ilyenkor kell felállítani a szükséges infrastruktúrát, jelen esetben például a teljes informatikai hátteret adat- és diszpécserközponttal együtt. A KSZK szerint „a finanszírozási igény meghatározása a program 2026. évi működtetéséhez szükséges feladatellátás és annak tervezett költségeinek, valamint szakmai becslések figyelembevételével történt”, ám a korábbi költségek alapján nem világos, hogy a projekt fenntartási szakaszában mi indokolt ekkora mértékű állami finanszírozást.
A magas költség mellett a program még a saját mércéje szerint sem volt hatékonynak: a cél másfél millió 65 év feletti ember bevonása volt 2025 végéig, ám végül kicsit több, mint egymillió embert értek el, vagyis lényegében a kitűzött cél kétharmadát teljesítették. Vagyis az előző kormány egy a saját mércéi szerint sikeresnek nem mondható programnak adott 2026-ra kifejezetten nagy mértékű finanszírozást.
A 4iG-hez ment a pénz nagy része
A projekt informatikai hátterét és az adat- és diszpécserközpontokat a Jászai…
Főkép forrása: telex.hu
