A Grönlandi Cápák Rendkívüli Hosszú Életének Titka: A Soha Nem Változó Anyagcsere
A grönlandi cápák több száz évig képesek élni, ennek okát régóta próbálják kideríteni a kutatók. Egy új vizsgálat most magyarázatot adhat a jelenségre: úgy tűnik, a soha nem változó anyagcsere áll az extrém kor hátterében – írja a Live Science.
A példányok átlagos élettartama 250 év, de potenciálisan 500 évig is elélhetnek, ezzel valószínűleg ők a leghosszabb életű gerincesek. A grönlandi cápák a Jeges-tenger és az Atlanti-óceán északi részén fordulnak elő, és akár 2700 méteres mélységig is lemerülhetnek.
A szakértők sokáig azt feltételezték, hogy hosszú élettartamukért a rendkívül hideg környezet, illetve a minimális mozgás felelős, a friss eredmények azonban azt mutatják, hogy a valódi ok az, hogy anyagcseréjük nem változik, ahogy öregednek.
Ewan Camplisson, a Manchesteri Egyetem doktorandusza és a csapat tagja szerint a cápák nem mutatják az öregedés hagyományos jeleit.
Az anyagcsere során az enzimek a tápanyagokat energiává alakítják, ezt az energiát pedig a szervezet a szövetek felépítésére és javítására használja fel. A legtöbb állatban az anyagcsere sebessége idővel csökken, ami az energiatermelés visszaeséséhez és a sejtek lassabb regenerálódásához vezet, a folyamat emellett gyengíti a sejtek salakanyagok eltávolítására való képességét, ez pedig további sejtkárosodást idéz elő.
A csapat a közelmúltban 23 egyed izomszövetmintáit elemezte, a példányokat a közép-grönlandi Disko-sziget déli partjainál fogták ki. A szakértők öt különböző enzim aktivitását mérték fel, majd rekonstruálták az anyagcsere sebességét, valamint az enzimek különböző környezeti hőmérsékletekre adott válaszukat. Végezetül testhosszuk alapján becslést adtak az egyes állatok korára, amely 60 és 200 év között mozgott.
Az enzimaktivitások összehasonlításakor kiderült, hogy nincs változás a különböző életkorú cápák között. A stabil anyagcsere azt jelzi, hogy a faj szervezete hosszú élete során kevésbé használódik el, mint más állatoké.
Az eredmények azt is feltárták, hogy melegebb hőmérsékleten az enzimek aktivitása magasabb. Camplisson szerint ez arra utal, hogy a grönlandi cápa enzimjei nem kifejezetten a hideg körülményekhez alkalmazkodtak.
A csapat azt feltételezi, hogy melegebb környezetben az állatok anyagcseréje fokozódna, megváltoztatva az életmódjukat. Mivel a faj élőhelye jelenleg gyorsan melegedik, ennek jelentős hatása lehet a jövőben. A kutatók célja, hogy folytassák a grönlandi cápák öregedésének és anyagcseréjének vizsgálatát, a hasonló elemzések a faj védelméhez is hozzájárulhatnak.
Főkép forrása: 24.hu
