A gyermekek szókincse és a jövőbeli mentális egészség kockázatai
A Stanford Egyetem kutatói új megállapításokat tettek arról, hogy hogyan határozza meg a gyerekek nyelvi kifejeződése a jövőbeli mentális egészségi állapotukat. A kutatás során arra jutottak, hogy az, ahogyan egy gyermek a stresszes vagy nehéz eseményekről beszél, sokkal pontosabb előrejelzője a mentális problémák kockázatának, mint az, hogy miről beszél.
A kutatók rámutattak, hogy a korai életszakaszban szerzett stressz jelentős közegészségügyi problémát jelent, amely világszerte a felnőttkorban előforduló pszichiátriai diagnózisok egyharmadáért felelős. Az azonosítás nehézségei miatt fontos, hogy olyan skálázható eszközöket fejlesszünk, amelyek már a diagnózis felállítása előtt képesek azonosítani a potenciálisan sérülékeny gyermekeket – fejtette ki Chase Antonacci, a tanulmány vezető szerzője.
A serdülőkor különösen kritikus időszak, amikor a depresszió és a szorongás a leggyakrabban jelentkezik, és ha ezek a zavarok egyszer megjelennek, gyakran nehezen kezelhetők. Érdekes módon, nem minden olyan gyermeknél alakulnak ki mentális problémák, akik korai traumatizáló élményeken mennek keresztül; sokan rezilienciát is mutatnak. Ez a variabilitás azt jelenti, hogy nehezen azonosítható, kik sodródnak maladaptív útvonalakra.
A kutatás során több mint 200, 9 és 13 év közötti gyermeket kérdeztek meg a stresszes élményeikről. A mesterséges intelligencián alapuló nyelvi elemző eszközök segítségével a kutatók képesek voltak megjósolni, mely gyermekeknél alakulnak ki később szorongásos és depressziós problémák.
A kutatás számos árulkodó beszédjegyet azonosított, amelyek a későbbi mentális nehézségek fokozott kockázatával járt együtt. Például a gyakori elöljárószó-használat a történetmesélés bonyolultságára utal, és ez a későbbi internalizáló problémákra is figyelmeztethet. Ezen kívül az abszolút megfogalmazások, mint például az „mindig” vagy „soha”, szintén kockázatot jeleznek.
Ezzel szemben az a beszédstílus, amelyben gyakoribb a harmadik személyű névmások használata, mint például „ő” vagy „ők”, alacsonyabb mentális egészségi kockázattal járt együtt.
A kutatók a gyermekek elbeszéléseinek tartalmát is elemezték, és megállapították, hogy bár a tartalom előrejelző ereje gyengébb, mint a stílusé, a tünetek súlyosságának becslésére hasznos volt. A konfliktusra és félelemre összpontosító történetek magasabb kockázatot jeleztek, míg a pozitív tevékenységeket felidéző elbeszélések alacsonyabb kockázathoz vezettek.
Ian Gotlib, a tanulmány rangidős szerzője kiemelte, hogy a beszéd könnyen skálázható, olcsó eszköz, és erősebb előrejelzője lehet a mentális problémák kialakulásának, mint bármely más tényező. A kutatás révén új perspektívát nyerhetünk a gyermekek mentális egészségének védelmében, amely segíthet szakszerű beavatkozások megtervezésében.
Főkép forrása: euronews
