Gyermekvédelem Magyarországon: Kritikus Helyzet és Hiányosságok
Egy 10 éves állami gondozott kisfiú története sokat elmond a magyar gyermekvédelmi rendszer hiányosságairól. Egy táborban a kollégám beszélgetett a kisfiúval, aki azt kérdezte tőle: „Te igazi gyerek voltál?” Hozzátette, hogy ő nem, mert az igazi gyereknek van otthona, apukája és anyukája.
Ezt a történetet Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője osztotta meg a Népszavának adott interjújában. Elmondása szerint a családokból kiemelt gyerekekből mélyen érző, kreatív ember válhat, aki felnőttkorában igazán jó szülő lehet, ha az állam minden szükséges támogatást megad számukra a család elvesztéséből fakadó veszteség és fájdalom feldolgozásához.
Szilvási Léna szerint számos elkötelezett, jó szakember dolgozik a rendszerben, azonban hiányzik a stratégiai gondolkodás, a korrekció, a feladatok megvalósulásának értékelése és a párbeszéd. Azok, akik közvetlenül a gyerekekkel dolgoznak, magukra maradtak. Nem történik érdemi gondolkodás arról, hogyan lehetne javítani a szakmai és anyagi megbecsülésen.
A szakember rámutat, hogy a gyermekvédelmi beavatkozás célja nem világos. Amikor az állam döntéshozói beavatkoznak egy család életébe és kiemelik onnan a gyereket, az egyik legsúlyosabb emberjogi kérdést érintik. Az állam azonban gyakran darabszámként kezeli a gyerekeket, figyelmen kívül hagyva az érzelmi biztonság szükségességét.
További Kritikus Megállapítások
- Az érzelmi abúzus mindennapos a kapacitáshiányos működtetés miatt.
- Nincsenek szakmai fejlesztések és béremelések, ami miatt óriási a fluktuáció a gyermekotthonokban.
- Az alacsonyabb végzettségű jelentkezők egyre nagyobb arányban jelennek meg, míg a régebbi munkatársak óriási kiégéssel dolgoznak.
- A lakásotthonokban egyetlen szakember van 12 gyerekkel, míg a gyermekotthonokban 40 gyerekre vigyáz két felnőtt. Ez önmagában is érzelmi bántalmazásnak minősül, hiszen nehéz kapcsolódni az eleve lelkileg meggyötört, traumatizált gyerekhez.
- A lelkileg sérült vagy kezelhetetlen gyerekekkel magukra maradnak a szakemberek, mivel nincs elég pszichológus, gyógypedagógus és fejlesztő pedagógus. Eközben 48 gyerek jut egy nevelőszülői tanácsadóra, a gyámok pedig akár több száz kilométert utaznak naponta. Ilyen körülmények között lehetetlen minőségi munkát végezni.
Az interjúban szó esett még arról is, hogy miért kerülnek be a gyerekek a rendszerbe és hogy a nevelőszülők kötelező átvilágítása hogyan hat a gyermekvédelemre.
A helyzet Magyarországon kritikus, és sürgős reformra van szükség, hogy a gyermekvédelmi rendszer hatékonyabban tudja szolgálni a gyerekek érdekeit és fejlődését.
Főkép forrása: 24.hu
