A HUN-REN jövője és a tudományos autonómia helyreállítása
A kutatóintézetek vezetői komoly változásokat várnak az új kormánytól: a tudományos autonómia megerősítését, a szakmai önállóság visszaállítását, valamint a kutatóhálózat decentralizálását. A HUN-REN, az Orbán-rendszer által központosított kutatóhálózat, jogkörének csökkentése és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) integrálása is felmerült, mint lehetőség.
A témáról 13 tudományos kutatóintézet vezetője együttműködő nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozták, hogy egy olyan tudománypolitikai környezetre van szükség, ahol a kutatóhelyek fejlesztéséről a tudomány képviselői és az intézmények közösen hozhatják meg a döntéseket.
A nyilatkozat alapján a HUN-REN működési alapelveinek és jövőképének felülvizsgálatát is kezdeményezik, kiemelve a tudományos autonómia fontosságát. A HUN-REN a korábbi akadémiai kutatóhálózat utódja, amely létrejött, miután Palkovics László minisztersége alatt a kormány elvette az MTA-tól a kutatóintézeteket. Ezt követően a kutatóhálózatban erős centralizáció indult el, miközben a bölcsész- és társadalomtudományos intézeteket leválasztották a rendszerből.
Miközben a kutatók béremelést kaptak, továbbra is alulfizetettnek érzik magukat, míg a HUN-REN vezetői, például Gulyás Balázs és Jakab Roland, jelentős havi javadalmazásban részesülnek. Jakab politikai szerepet is vállalt: Orbán Viktor digitális polgári körének tagja lett.
A kutatóintézetek vezetői kezdeményezik, hogy az új kormány módosítsa a HUN-REN törvényt, biztosítva a kutatói önkormányzatiságot és a kutatási intézmények teljes tudományos, gazdasági és működési önállóságát. Javasolják, hogy a HUN-REN alapító jogait a törvény adja át az MTA-nak, és az éves finanszírozás forrása is kerüljön vissza az Akadémia fejezetébe.
Ez a helyzet felveti a kérdést: mi maradna a HUN-REN-ből, és ez nem jelentheti-e az Akadémiához való visszakerülést? A nyilatkozat kifejezetten foglalkozik ezzel, hangsúlyozva az intézmények integritását és önállóságát.
A vezetők további lépéseket kérnek, mint például egy új finanszírozási szerződés kidolgozása, amely rendezné az intézmények ingatlanvagyonát is, mivel a kutatóhálózat intézményei jelenleg is az MTA ingatlanait használják.
Az elkövetkező hónapokban kulcsfontosságú lehet a tudományos közösség és a kormány közötti párbeszéd, amely segíthet a kutatói autonómia helyreállításában és a tudományos kutatás jövőjének biztosításában Magyarországon.
Főkép forrása: 444.hu
