Hunga vulkánkitörés: A 21. század legnagyobb vulkáni eseménye és hatásai
Négy évvel ezelőtt, 2022. január 15-én történt a Csendes-óceánban található Hunga vulkán hatalmas kitörése, amely a modern kori vulkánok működésének új dimenzióját nyitotta meg. Ez volt az első alkalom, amikor víz alatti robbanásos vulkáni működést műholdas eszközökkel figyeltek meg, és a kitörés számos rekordot döntött meg. A kitörési felhő 58 kilométer magasra emelkedett, míg a sztratoszférában 150 millió tonna vízgőz került kimutatásra, 10%-kal növelve ezzel a globális sztratoszféra víztartalmát.
A vulkánkitörés jellege
A vulkánkitörés freatopliniusi-jellegű volt, amely során a magma és a víz keveredése miatt extrém robbanásos reakciók léptek fel. Az így keletkezett gőz hirtelen tágulásával a magma apró részecskékre tört, amelyek a levegőbe emelkedtek, míg a nehezebb anyagok a felszínre zúdultak. A vulkáni működés következtében jelentős mennyiségű vulkáni üledék rakódott le az óceán aljzatán, és egy széles kalderát hozott létre.
Természeti laboratórium a Hunga vulkán
A kitörés a szerencsés véletlen folytán lakatlan területen zajlott, ezzel egyfajta természeti laboratóriumot teremtett a tudósok számára. A Hunga vulkán kitörése révén lehetőség nyílt a hasonló, de ritkán előforduló események okainak és hatásainak, például a globális éghajlatra gyakorolt hatásának mélyebb megértésére.
A kitörés előzményei és a VEI-skála
A Hunga vulkán már a 2022-es kitörést megelőzően is aktív volt, figyelmet keltő kitörésekkel. A vulkáni működés a VEI-skála 6-os fokozatára volt értékelhető, amely a legnagyobb robbanásos vulkánkitörések nagyságát méri. Hasonló méretű kitörés legutóbb 1991-ben a Pinatubo vulkán esetében történt.
Tudományos eredmények és éghajlati hatások
A kitörés óriási mennyiségű tudományos adatot szolgáltatott, amelyek feldolgozása az Amerikai Geofizikai Unió (AGU) éves konferenciáján 2025 végén kerül bemutatásra. A kutatások szerint a kitörés sztratoszférába juttatott vízgőz jelentős hűlést okozott, nem pedig felmelegedést – ellentétben a közkeletű nézettel, hogy a vízgőz megnövelt üvegház-gázkoncentrációja hozzájárulna a globális felmelegedéshez.
Kén-dioxid és aeroszolok szerepe
A kén-dioxid mennyisége, amely a víz alatti kitörés során a légkörbe került, nem volt elegendő ahhoz, hogy globális éghajlatváltozást okozzon. A kitörés során csupán 20 millió tonna kén-dioxid jutott a felszínre, ennek többsége a tengervízhez kötődött, így a légkörbe alig egymillió tonna került.
Összegzés
A Hunga vulkán kitörése új megvilágításba helyezte a vulkáni működés és a globális éghajlat összefüggéseit, különös figyelmet szentelve a víz alatti vulkánok lehetséges hatásaira. A tudományos kutatás folytatódik, hogy a jövőbeni vulkáni eseményekre minél jobban fel tudjunk készülni.
(A szerző geológus-vulkanológus, az MTA rendes tagja, tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Kőzettan-Geokémiai tanszék)
Főkép forrása: telex.hu
