Jurassic World: Újjászületés – Az üresség kora
Nem szeretnék mindenki nevében beszélni, de különösebben nem félek a dinoszauruszoktól. Nem zárkózom el a világtól attól tartva, hogy egy raptor kettéharap, ahogy a brontoszaurusz sem izgat, ha kék függönyöm mögött lapulok. Az igazi félelmet nem a filmekben szereplő dínók jelentik, hanem a technológia fejlődése, amely egyszer elérheti azt a szintet, hogy őshüllők rohangálnak majd kapitalista szafariparkokban.
A mi világunkban már nem a T-rex elszabadulásától kell félnünk, hanem attól, hogy felégetjük az erdőinket, elpárologtatjuk vizeinket, és felmelegítjük a bolygót csak azért, hogy vicces videókat készíthessünk. A valódi szörnyek nem csontvázak, hanem a technológiai vezetőink, akik nem akarnak meghalni. Ez a jövőtől való félelem sokkal aggasztóbb, mint a dinókkal való találkozás.
A Jurassic Park sorozat lényege mára már jóval túllépett a dinoszauruszok félelmetességén. A legújabb film, a Jurassic World: Újjászületés szögletes keretek között mozog, ahol az eredeti részek varázsa már elveszett. A folytatások koncepciója is megkérdőjelezhető, hiszen a Jurassic Park szelleme két rész után valószínűleg elfáradt.
Az Újjászületés címében rejlik a megtévesztés, hiszen valójában a sorozat kliséit idézi fel újra. A történet főszereplői drámai helyzetekbe kerülnek, miközben dínók elől próbálnak menekülni. A legújabb Jurassic World világában a közönség belefáradt a dinoszauruszok látványába, amelyek élnek, de a tudományos kutatás határozza meg a sorsukat.
A film cselekménye nem kínál újat: a gyógyszeripari businessman felbérel egy zsoldost és egy tudóst, hogy egzotikus helyeken dínókból nyerjenek vért, de az élményt elrontják a sekélyes párbeszédek és az identitáskeresés hiánya. Olyan karakterek bukkannak fel, akikkel nehéz azonosulni, hiszen a cselekmény vége felé már szinte elfelejtjük őket.
Az Újjászületés legnagyobb gyengesége a képi és történeti kontextus hiánya: a rendező, Gareth Edwards, akár képes volna sokkoló jelenetek rendezésére, azonban a csodát, amely az első Jurassic Parkot különlegessé tette, itt hiányzik. A film nem szól az emberi élményekről, hanem inkább üres látványosságok sorozataként funkcionál.
A Jurassic Park univerzumban nem lenne szabad észrevennünk a logikai hibákat, de az Újjászületés annyira elrugaszkodik a realitástól, hogy az már elvonja a figyelmet a szórakozástól. Az emberi tényező hiánya és a végtelen üresség legyőzi a dinoszauruszok vonzerejét, amely korábban annyira mágikus volt.
Az Újjászületés július 3-tól látható a mozikban, de a kérdés, hogy vajon érdemes-e jegyet váltani rá. A film nem más, mint újabb üzenet arról, hogy a múlt csodáit nem tudjuk feltámasztani. A Jurassic Park világa valóban kimúlik, és talán a legjobb lenne, ha hagynánk, hogy úgy is maradjon.
Főkép forrása: telex.hu












