Az Ukrajna orosz inváziója és a globális fegyverkezés hatása a klímára
A világ egyre inkább belecsúszik a 2022-es csapdájába, ahol az Ukrajna orosz inváziója által gerjesztett nemzetközi fegyverkezés 200 millió tonnával növeli meg a globális szén-dioxid-kibocsátást. Ez súlyosabb klímakatasztrófákhoz vezethet, amelyek újabb regionális konfliktusokat generálnak, így tovább fokozva a fegyverkezési kedvet.
A brit "Konfliktus és Környezet Megfigyelőközpont" (CEO) friss kutatása rámutat, hogy a globális fegyverkezési verseny komoly veszélyt jelent a klímacélokra. Kiemelendő, hogy a NATO-tagországok fegyverkezése évi 200 millió tonna üvegházhatású gáz kibocsátásával jár.
Az orosz-ukrán konfliktus és a gázai háború, valamint az amerikai-kínai és indiai-pakisztáni feszültségek mind hozzájárultak a fegyverkezési verseny fokozódásához. A Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) legfrissebb adatai szerint 2024-ben 9,4%-kal növekedtek a hadiiparra fordított kiadások a korábbi évhez képest, amely összesen körülbelül 2,7 trillió amerikai dollárt jelentett.
A CEO elemzése azt mutatja, hogy a NATO tagállamai GDP-arányosan 2%-kal emelik katonai kiadásaikat. Korábbi kutatások azt is megállapították, hogy minden egyes dollár, amelyet haditechnikára költenek, nemcsak a karbonkibocsátást növeli, hanem csökkenti a klímavédelemre fordítható forrásokat is.
Ellie Kinney, a Megfigyelőközpont kutatója hangsúlyozza, hogy „a rövid távú biztonság kedvéért hajlamosak vagyunk feláldozni a hosszú távú biztonságunkat.” A hadseregek környezeti hatásaival kapcsolatos mérések hiánya különösen aggasztó, hiszen a világ fegyveres erői felelősek a globális üvegházhatású gázkibocsátás 5,5%-áért.
A klímaválság már jelenleg is hozzájárul számos konfliktushoz, például a szudáni polgárháborúhoz és az Északi-sark olvadó jegei alatt zajló ásványkincsért folytatott versenyhez. A SIPRI jelentése szerint az európai országok fegyverimportja több mint kétszeresére nőtt az utolsó öt évben, míg Ukrajna a világ legnagyobb fegyverbeszerzőjévé vált 2022 óta.
A hadiipar különösen sürgető klímaszempontból, mivel nagyon karbonintenzív, jelentős szén-dioxid-kibocsátást generál a gyártás és üzemeltetés során. A NATO-tagállamok katonai karbonkibocsátásának növekedése 264 milliárd dolláros extrakiadásokat vonhat maga után, és ez a számítás csak 31 országra vonatkozik, ami azt jelzi, hogy a haderőfejlesztés környezeti teherének és költségének valós mértéke valószínűleg lényegesen magasabb.
Összegzés
A nemzetközi fegyverkezés és a globális klímaváltozás egymást erősítő hatásai komoly aggályokat vetnek fel. A katonai kiadások növelése ideiglenes megoldásnak tűnhet a biztonsági kihívások kezelésére, de hosszú távon a környezeti következmények a globális biztonság szempontjából is kockázatosak.
Főkép forrása: telex.hu
