Kávé: Az Élet Elnyelhetetlen Indítója
Kávé nélkül ma több milliárd ember képtelen lenne elképzelni az életét, jó részük pedig az ébredés után néhány perccel már egy csésze feketével indítja a napot. Az arab világban már több mint kétezer éve jól ismert ital azonban csak az újkorban jutott el Európáig. Az első kávéház éppen négyszáz évvel ezelőtt, Velencében született meg, majd lassan az egész kontinensen elterjedt. Magyarországon ezt a folyamatot a török hódoltság időszaka hozta el, ma pedig már képtelenség lenne úgy végigmenni egy városi utcán, hogy néhány lépésenként ne találkoznánk olyan hellyel, ahol egyszerű presszót vagy cappuccinót kaphatunk.
Arabica és Robusta
A különböző kávéitalokat mindenki ismeri, sokan pedig azt is tudják, hogy a világot két fajta, az édeskés illatú, lágyabb arabica és a koffeinben gazdagabb, savasabb, kisebb szemű robusta dominálja. A kávécseresznyéből kinyert zöld, majd pörkölt és őrölt kávébab forrásáról a legtöbben azonban semmit sem tudnak, pedig ez is fontos. A napi közel kétmilliárd adag kávé forrása sokszor nem épp szívderítő, mivel a cserjétől a csészéig tartó út első lépéseit sokszor alulfizetett termelők, fiatal munkások végzik el, a nem fenntartható módszerek pedig a Föld állapotát is rontják.
Az arabica és robusta termesztése persze nem egyszerű: több évtizednyi kutatásra volt szükség ahhoz, hogy a tudósok és termelők kísérleti gazdaságokban és laboratóriumokban rájöjjenek, hogyan lehet növelni a terméshozamokat, így azonos területen, azonos mennyiségű műtrágyával és energiával több kávét termeszteni.
Afrikai Kávéültetvények
A különböző források természetesen különböző ízű kávét adnak. Az Afrika legfelkapottabb termőterületeiről származó kávék gazdag, bogyósgyümölcsös ízvilágot kínálnak, amikben az alapanyagoktól függően erősebb vagy finomabb citrusosságot is elcsíphetünk. Sőt, akár egy tábla ízesített étcsokoládé is eszünkbe juthat róluk. Az Egyenlítő körüli országok közül a keletiek főleg arabicát, a nyugatiak pedig robustát termelnek, sokszor azonban a kettő különböző arányú keverékei jutnak el az asztalunkra vagy épp a kedvenc kávézónk pultjáig. A világ egyik legjobbjának tartott afrikai termés szirupszerű, jellegzetes íze pedig segít túllépni az ébredés utáni pillanatokon, de egy ebédszünetnek is kitűnő kísérője lehet.
Brazília és Kolumbia Földjei
Brazília több mint 200 ezer kávéfarmnak ad otthont. Az itt termesztett arabica erőteljesebb ízzel, alacsony koffeintartalommal segít, hogy a napunk könnyebben induljon, vagy pár percre megpihenve könnyebben gyűjtsünk erőt. A csokoládés vagy nugátos jelleg itt is feltűnhet, de az alacsony, 1100 méter körüli magasságon születő kávék nem túl intenzív ízűek, így a sötét pörkölést is túlélik anélkül, hogy nagyon keserűvé válnának.
Kolumbiában is megjelennek gyümölcsös ízek még a koffeinmentes verziókban is. Az Andok lábánál elterülő ültetvények különböző mikroklímái más és más feltételeket teremtenek. A gyümölcsösség mellett selymes ízt és némi pörkölt mogyorós utóízt is tapasztalhatunk.
India Kávéi
Az indiai kávéültetvényekről származó kávék testesek és aromájuk különleges. Leheletnyi szegfűszeg, bors, szerecsendió és trópusi gyümölcsök is érezhetők bennük. A savasság hiánya és a fűszeres ízek különlegessé teszik őket. Az ország arabicát és robustát egyaránt exportál, ezért is hasonlíthatók az indonéz kávékhoz, de mégis más aromájúak.
A különböző országokból származó alapanyagok egészen különböző végeredményt hoznak. A kávék világában egy dolog sem fontosabb a termőhely ismereténél. Azoknak, akik egyedi élményekre vágynak, érdemes tudni, honnan származik a kávé és azt hogyan pörkölték.
Nescafé Farmers Origins – Minden Csésze Ugyanott Kezdődik
A Nescafé Farmers Origins termékskálájának bármelyik tagját választva ökológiai lábnyomunk csökkentése mellett dönthetünk. Az instant kávékat gyártó cég nemcsak a kávéföldek gazdáira, palántáira és dolgozóira figyel, de a kapszulák is 80 százalékban újrahasznosított alumíniumból készülnek.
Főkép forrása: 24.hu
