Tanács Zoltán kifejtette Krausz Ferenc alapítványával való szerződés felmondásának okait
Tanács Zoltán, a tudományos és technológiai miniszter, hosszú Facebook-bejegyzésében részletesen elmagyarázta, miért döntött a kormány a Nobel-díjas kutató, Krausz Ferenc Élvonal nevű alapítványával kötött szerződés felmondása mellett. az új kormány által a választások előtt megkötött megállapodás értelmében összesen 260,7 milliárd forint közpénz juttatásáról van szó.
A bejegyzés első mondata így kezdődik: „A tudományt támogatni kell. De nem így.” Tanács hangsúlyozta, hogy a kormány nem azért szakít Krausz Ferencékkel, mert ne támogatná a magyar tudományt, hanem mert nem tartja elfogadhatónak a szerződés feltételeit.
A kormány álláspontja
Tanács szerint a fő kérdés nem az Élvonal céljaival való egyetértés, hanem az, hogy a választások előtt megkötött, hosszú távú szerződésekkel közpénz milliárdokat bízzanak egy szűk döntéshozói kör által irányított alapítványra. A miniszter véleménye szerint ez a helyzet súlyosan csökkentheti a mindenkori demokratikus kormányzat rálátását és befolyásolását a pénzek felhasználására.
A szerződés keretei jelentősek: az Élvonalnak a 2026-2031 közötti időszakra 261,7 milliárd forint támogatást irányoztak elő, ami évi 40-50 milliárd forintos közpénzmozgást jelent. Ez az összeg a hazai K+F állami költésének körülbelül ötödét teszi ki.
A program céljainak részletezése
Tanács Zoltán kifejtette, hogy a program céljai között szerepel 75 tudásközpont és kutatócsoport felépítése 2031-ig, 55 ezer diák bevonása tehetséggondozási programokba, 60 know-how fejlesztése, 15 nemzetközi szabadalmi bejelentés és 15 spin-off vállalkozás létrehozása. Ezen kívül terveik között szerepel egy új ÉLVONAL Központ felépítése Budapesten.
A miniszter szerint ez már nem csupán egy támogatási konstrukció, hanem egy alternatív tudománypolitikai és innovációs infrastruktúra létrehozása közpénzből.
A felmondás alapvető problémái
Tanács úgy véli, hogy az egész konstrukció egy olyan logikára épül, amely már ismerős a magyar felsőoktatás KEKVA-modelljéből: közvagyon és közfeladat kiszervezése alapítványi formába, hosszú távú szerződésekkel és korlátozott demokratikus kontrollal.
Aki szeretné részleteiben is megismerni a miniszter véleményét, a teljes bejegyzést itt olvashatja el.
Főkép forrása: 444.hu
