A magyar kormány április végétől egy újabb ársapkát vezet be, amely minden földeladó érintett. Az ársapka célja, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vizsgálni tudja a szerződés szerinti vételárat, melynek mértéke nem haladhatja meg az előző évben kialakult szokásos és átlagos forgalmi értéket. Az eladó kényszerhelyzetbe kerül, hiszen csak az állam által ráerőltetett összegért értékesítheti a földet, nem pedig annyiért amennyit egy piaci vevő fizetne neki. A törvény megszületését az is indokolhatja, hogy az állami beruházásokhoz szükséges termőföldek kisajátítását egyszerűbbé tegyék, ezért született a nagy ötlet. A kormány ösztönözni kívánja a Fideszt támogató társadalmi kört, hogy szerezzenek földet áron alul, míg a többséget alkotó körhöz nem tartozó, politikailag érdektelen emberek kényszerhelyzetben vannak. A földvásárlási kedv az erős forint és a hektáronkénti 80-90 ezer forintos földalapú támogatás fűti, melyet az unió biztosít. A föld eladásának vonzása jelentős pénzösszegeket vonhat maga után, ezért fontos az, hogy elővigyázatossági intézkedéseket vezessenek be. Az ársapka bevezetésével a kormány a kisgazdákat kívánja segíteni, és a saját csapatukat erősíteni.