A kritikus energetikai infrastruktúra védelméről és a meg nem felelő adatkezelésről
A magyar kormány a múlt héten elrendelte a „kritikus energetikai infrastruktúra” védelmének megerősítését. Ennek keretében Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kíséretében katonák érkeztek a paksi atomerőműhöz is. A látogatásról a kormány hivatalos Facebook-oldala is beszámolt, azonban először olyan képeket posztoltak, amelyek az erőmű belső tereit mutatták, működő monitorokkal, dokumentumokkal és különböző technikai eszközökkel.
Bár a fényképeken látható szövegek és ábrák felbontása miatt nehezen voltak olvashatók, szakértők szerint az ilyen vizuális információk speciális elemzőeszközökkel értelmezhetőek. A képek nagy részét már tíz percen belül lecserélték, de az újabb képek közül is egyet töröltek később. Érdekes módon az eredeti képek hétfő reggel még mindig elérhetők voltak azokban a cikkekben, amelyek a látogatásról számoltak be, de ezeket délelőtt már eltávolították.
A képek törlésének ténye arra utal, hogy a kormány felismerte: nem volt helyes döntés közzétenni ezeket a fényeket, hiszen az ilyen részletek potenciálisan értékes információval szolgálhatnak egy esetleges támadás előkészítéséhez.
A Magyarországon működő SeConSys Kiberbiztonsági Egyesület felelős a kritikus infrastruktúra védelméről szóló kiberbiztonsági kézikönyv kiadásáért, amely felidézi, hogy 2016-ban Oroszország összehangolt kibertámadást indított, amely megakadályozta Kijev egyik fontos alállomásának működését. Ez a támadás részben nyilvánosan elérhető információk és sajtófotók alapján történt, és ennek következményeként 225 ezer ember maradt áram nélkül. Emellett az orosz Duma 2019-ben törvényben korlátozta a katonák számára a telefonok frontra vitelét, mivel sokan figyelmetlenségből szelfikkel árulták el hadműveleteiket.
Bár az érintett képeket utólag törölték, az interneten közzétett tartalmak teljes eltávolítása szinte lehetetlen, különösen, ha automatizált eszközökkel archiválják őket. A szakértők szerint a nyílt forrású információgyűjtés (OSINT) módszerével akár apró részletekből is összerakható egy komplex rendszer működésének képe. Ezért a hasonló létesítményekben általában szigorúan korlátozzák a fotózást, gyakran előfordul, hogy belépéskor el kell venni a telefonokat, vagy le kell ragasztani a kamerákat, és a készített felvételeket is ellenőrzik a publikálás előtt. A mostani incidens alapján úgy tűnik, hogy az ellenőrzési mechanizmus nem működött megfelelően.
Ahogy a világunk egyre inkább digitalizálódik, a kiberbiztonság kérdése továbbra is kiemelten fontos téma marad, hiszen minden egyes kisebb hiba komoly következményekkel járhat.
Főkép forrása: 444.hu
