Az Irán elleni katonai támadások következményei

2025 júliusában az Egyesült Államok és Izrael átfogó bombázásokat hajtott végre az iráni atomprogramban részt vevő urándúsító üzemek ellen, amelyeket mélyen a föld alatt helyeztek el. A világ megnyugodott, hogy a Közel-Kelet vallási diktatúrája nem jelenthet nukleáris fenyegetést a jövőben. Trump elnök a támadást „látványos katonai sikernek” minősítette, azt állítva, hogy az iráni kulcsfontosságú létesítmények „teljesen megsemmisültek”.

Ezek után váratlanul érkezett a hír, hogy 2026. február 28-án a két ország ismét átfogó támadást indított Irán ellen. Az első támadást indoklása hihetőnek tűnt, azonban a második támadás célja már kérdéseket vetett fel. A hivatalos kommunikáció szerint a rezsimet akarták lecserélni, de a támadások után a legfontosabb iráni vezetők gyorsan helyettük érkeztek, és láthatóvá vált, hogy a tervezett A terv nem működött.

Az úgynevezett A terv szerint az volt a cél, hogy a vezetők kilövése után az iráni nép fellázadjon a regnáló hatalom ellen. Az arab tavasz tanulságai azonban világosan mutatták, hogy nem lehet elvárni egy évtizedek óta elnyomás alatt álló országtól, hogy néhány hónap leforgása alatt demokratikus rendszerre térjen át. Iránban 1979 óta folyamatosan folyt a propaganda, hogy az Egyesült Államok és Izrael az ország két legfőbb ellensége.

A kudarcos A terv után kiderült, hogy nincs B terv. Az amerikai elnök döntése mögött sok kérdés maradt, és a támadások következményeként Irán lezárta a Hormuzi-szorost. Ez az intézkedés az olaj és a gáz árának drámai emelkedését eredményezte, amivel a globális gazdaságra is hatással lesz. A Magyarországra nézve különösen káros következményekkel járó helyzet miatt erősen negatívba fog fordulni az eddig szufficites külkereskedelmi mérleg.

Májusban újabb hitelminősítési helyzet elé nézünk, és az amerikai elnök kísérletei verbális síkon nem hoznak megnyugtató eredményt. Még a NATO-tagországaik sem érezték szükségét, hogy segítsenek az Egyesült Államoknak. A piacok reagálása felmérhető, hiszen Trump nyilatkozatai a béke közelgő beköszöntéről sok esetben csak ideiglenes rallyt generálnak, míg az olaj ára továbbra is 100 dollár felett marad.

A jelenlegi konfliktus nem tűnik megoldhatónak. Irán fegyveres konfliktusa a szomszédos szunnita országokkal, valamint az amerikai támaszpontok ellen irányuló tevékenysége fokozza a globális feszültségeket. Az Egyesült Államok nem tudja egyszerűen elhagyni a területet, mert a hátrahagyott káosz és a magas olajárak komoly következményekkel járnak az amerikai választópolgárokra is.

A piaci reakciók alapján a következő hetekben vagy hónapokban egyes beruházások jelentős nyereségeket hozhatnak. Az aktuális zűrzavar mindazonáltal folytatódik, mivel a kitermelői kapacitások csökkenése és a világgazdaság lassulása tovább fokozza a recesszió veszélyét. Az amerikai elnök döntései, amelyek a venezuelai példán alapultak, nem hoztak várt eredményeket, és a háború folytatódása súlyos gazdasági következményekkel járhat az Egyesült Államok és Európa számára egyaránt. Az óra ketyeg, és mindennap, amíg zavar van az olaj- és gázellátásban, nő a globális recesszió kockázata.

Főkép forrása: telex.hu