A Közérdekű Adatigénylések Joga és a Kormányhivatalok Új Gyakorlata

Bevezetés

A kormányzati és önkormányzati szervek hivatalos dokumentumaihoz való hozzáférés az utóbbi időben jelentős átalakuláson ment keresztül Magyarországon. A közérdekű adatigénylések jogát eddig bárki gyakorolhatta, azonban a kormányhivatalok 2022 óta egyre inkább megtagadják az újságírók adatigényléseinek teljesítését. Az alábbiakban bemutatjuk ezen fejleményeket, azok következményeit, és a jogi hátteret, amely ezt a helyzetet eredményezi.

A Közérdekű Adatigénylés Múltja

Hosszú éveken át a közérdekű adatigénylések lehetősége biztosította, hogy a nyilvánosság hozzáférhessen az állami és önkormányzati döntésekhez. Eddig a gyakorlatban rengeteg információhoz juthattak hozzá az újságírók, akik így tájékoztathatták a közvéleményt.

A Kormányhivatalok Változásai

2022 tavaszától azonban egy precedensértékű kúriai határozatra hivatkozva a kormányhivatalok egyre inkább kezdtek megtagadni olyan adatigényléseket, melyek korábban mindennaposak voltak. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) szerint a hivatalok félreértelmezik a kúriai döntést, hiszen olyan adatigényléseket is elutasítanak, amelyeket valóban ki kellene adniuk.

Információszabadság és Visszalépés

A Kúria határozata komoly visszalépést jelent az információszabadság terén, mivel a fontos dokumentumok és adatok örökre titokban maradhatnak. Az új gyakorlat következményeként a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog még inkább korlátozódik.

Célzott Adatigénylések Példái

Bodnár Zsuzsa, az Átlátszó újságírója, közérdekű adatigényléseken keresztül nyert információkat, melyek rámutattak a Samsung gödi akkumulátorgyárának szabálytalanságaira. Hasonlóan, Kacskovics Mihály Béla a HVG-nél adatigényléseket nyújtott be az SK akkumulátorgyárról, ahol szintén súlyos problémákra derült fény.

Jogi Hátterek és Szabályozások

A közérdekű adatigénylési jog alapja az Alaptörvény, amely szerint bárkinek joga van megismerni a közérdekű adatokat. A közadatok nyilvánosságát az Infotörvény szabályozza, azonban a Kúria döntése ezt a jogot nagymértékben korlátozza, lehetőséget adva ezzel a kormányhivatalok számára, hogy elzárják a dokumentumokat a nyilvánosság elől.

A Kormányhivatalok Új Gyakorlata

A kormányhivatalok most már egységesen arra hivatkoznak, hogy a jogváltozás következtében a hatósági eljárások dokumentumait nem lehet közérdekű adatigénylés keretében kikérni. E változás nyomán a munkavállalók és a nyilvánosság számára fontos információk elérhetősége drámaian csökkent.

Az Alkotmánybíróság és Jogi Viták

Az Alkotmánybíróság döntései tovább bonyolítanak a helyzetet, hiszen a Kúria döntésének érvényben tartása alatt sok esetben a hatóságok a nyilvánosság jogait is sérthetik. Olyan helyzetek alakulhatnak ki, hogy a kormányhivatalok évekig visszatarthatják a kényes adatokat.

Összegzés

A közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozása súlyosan érinti a társadalmi átláthatóságot Magyarországon. A kormányhivatalok új gyakorlata, amely lehetőséget ad arra, hogy a közérdekű adatokat elrejtsék, komoly következményekkel járhat az újságírás és a közvélemény tájékoztatása szempontjából. A helyzet tovább bonyolítható, amennyiben a NAIH és a kormányhivatalok nem találnak közös nevezőt.

Főkép forrása: telex.hu