Változások a felsőoktatásban: Kivonják a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat
A magyar kormány kivezeti a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, erősítette meg Magyar Péter miniszterelnök pénteki sajtótájékoztatóján Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével közösen. A bejelentés részeként 16,4 milliárd eurónyi uniós forrás felszabadításának feltételeiről is megállapodtak.
Ezeket a speciális alapítványokat 2019-től hozták létre az Orbán-kormányok, amelyek főként egyetemek fenntartóiként működnek. Az alapítványok tulajdonába kerültek többek között az egyetemek ingatlanvagyonai és más állami eszközök. E változásokkal csökkent az egyetemek autonómiája, és az állami vagyon feletti irányítás átszállt a kuratóriumok kezébe, akiknek tagjait kezdetben kormányzati politikai források neveztek ki.
A rendszer kritikai megközelítése
A kritikusok azt állítják, hogy ez a rendszer nemcsak az egyetemek autonómiáját csökkentette, hanem átláthatatlan működése miatt óriási pénzek tűntek el. Az Európai Bizottság aggályai miatt ezek az intézmények kizárásra kerültek az uniós ösztöndíjprogramokból. A Magyarország számára elérhető uniós források feloldásához kapcsolódó intézkedések között szerepelt a közérdekű vagyonkezelő alapítványok eltüntetése.
A Tisza Párt ígéretet tett az egyetemek autonómiájának visszaállítására, az alapítói jogok visszavételével. Ezzel a magyar kormány visszaszerzi az irányítást az alapítványok felett.
Az új kihívások
A kormány tervei között szerepel, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat megszüntetik, különösen azokat, amelyek nem tartanak fenn egyetemet. Augusztus végéig az alapítványok eljárásainak megszüntetésére sor kerül.
Az egyetemek működésének fenntartásához új szervezeti formák bevezetése lesz szükséges. A kérdés az, hogy ki irányítsa ezeket az intézményeket: az állam, egy új alapítvány vagy valamilyen más alternatíva. A jelenlegi helyzetben az egyetemek irányítását eddig választott szenátusok látták el, így a jövőbeni döntések meghozatala is komoly kérdéseket vet fel.
Egyetemi gazdálkodás
Az új tervek között szerepel, hogy a Corvinus Egyetem rektora, Bruno van Pottelsberghe, javaslatot tett az irányítási struktúra átalakítására. Ő egy Egyetemi Fenntartó Tanács létrehozását javasolja, amely a rektor mellett helyi és külső tagokból állna. Az új modell célja, hogy az egyetem stratégiai irányítása és a pénzügyi tervek felügyelete átláthatóbbá váljon.
A szakszervezetek azonban aggódnak a változások miatt, és az átláthatóság hiányát emelik ki. Több oktató, valamint más munkatársak is arra törekszenek, hogy a költségvetési kérdésekben ne legyenek évenkénti, kényelmetlen tárgyalások.
Merre tovább?
A kormány lépéskényszerbe került az uniós források miatt, ezért sürgős intézkedésekre van szükség. A jövőbeni tervek között nemcsak a közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetése szerepel, hanem a magyar felsőoktatás finanszírozása is egy kulcsfontosságú téma. Az új rendszerekre való átállás során fontos figyelembe venni az intézmények jogait és autonómiáját.
A szakértők és az oktatók közötti párbeszéd létfontosságú, hogy elkerülhetők legyenek a régi problémák. Az oktatási miniszternek valódi együttműködésre van szüksége a közszolgáltatások, a finanszírozás és a felsőoktatás jövője érdekében, hogy a hazai egyetemek valóban megfeleljenek a nemzetközi elvárásoknak.
Főkép forrása: euronews
