A dízelbotrány tanulságai: A levegőszennyezés és az autóipar felelőssége
(A szerző a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse.)
Az Európai Környezeti Hivatal 2025. évi levegőszennyezési jelentésének egyik figyelemre méltó ábrája arról árulkodik, hogy az Európai Unióban 2023-ban mely szektorok voltak a legnagyobb levegőszennyezők. A nitrogén-oxidok kibocsátásának közel 39 százalékáért a közlekedés felelős, amelyet főként a közúti járművek okoznak.
A modern technika fejlesztése révén a közlekedés elkerülhetetlenné vált, de ennek ára van: a levegőszennyezés és annak egészségre gyakorolt hatásai. A gyalogosok is érintettek, hiszen a cipőjük talpáról apró részecskék válnak le, amelyek végül a levegőbe jutnak. Tudjuk, hogy a gazdaság nem működhet közlekedés nélkül, így sok ország, köztük az EU tagállamai is, lépéseket tettek a légszennyezés csökkentése érdekében.
A kipufogógázok összetételének mérésére vonatkozó jogszabályokat vezettek be, és a szennyezőanyagok kibocsátási határértékeit folyamatosan szigorították. Az EU-ban hamarosan az Euro 7 kibocsátási határok lépnek életbe, melyek célja a környezet védelme.
Sajnos sok autógyártó igyekezett megtalálni azokat a megoldásokat, amelyek a tesztpadon megfelelőnek mutatták az autóikat, míg az úton valós kibocsátásuk jelentősen meghaladta a megengedett értékeket. Az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség egy ábrája jól szemlélteti a dízelautók valós kibocsátását.
Miközben a jogszabályok a levegőszennyezés csökkentésére irányulnak, egyes autógyártók „okos” szoftverekkel próbálták kijátszani ezeket a rendszereket. A Volkswagen dízelbotránya 2009 óta egy példa arra, hogyan lehetett manipulálni a kibocsátási teszteket, ami világszerte komoly következményekkel járt a cég számára.
Az EU-ban folyamatosan szigorodnak a mérési eljárások. A legújabb előírások már nemcsak a próbapadon, hanem a valós forgalomban is ellenőrzik a járművek kibocsátását, hogy megakadályozzák a levegőszennyezést.
Az állami szabályozás és a közlekedési hatóságok ellenőrzése miatt születtek önkéntes visszahívások és egyéb intézkedések a levegő minőségének javítása érdekében. Ugyanakkor Magyarországon a hatóságok nem tettek eleget a polgárok védelme érdekében, aminek következményeként sokan szenvednek a légszennyezés miatt.
A dízelbotrány tizedik évében a Centre for Energy and Clean Air Research (CREA) tanulmányt készített a levegőszennyezés és annak egészségügyi hatásairól. A kutatás arra világít rá, hogy a csaló autók használata milyen mértékben járul hozzá a betegségekhez és halálozásokhoz az EU-ban és az Egyesült Királyságban.
A tanulmány becslései szerint 2009 és 2040 között a légszennyezés miatti megbetegedések és halálozások költségei hatalmas összegeket tesznek ki, ami különösen Magyarországon érezhető. A kormányoknak több lehetőségük is van a levegőszennyezés csökkentésére, de a Levegő Munkacsoport évek óta sürgeti a hatóságokat, hogy vegyék komolyan a légszennyezést és védjék meg a polgárokat.
Ahhoz, hogy a helyzet javuljon, sürgős intézkedések szükségesek, legyen szó a zöld technológiák támogatásáról vagy a környezetszennyező gépjárművek forgalomból való kivonásáról. Csak akkor remélhetjük, hogy kevesebb ember szenved majd a levegő szennyezettsége miatt, és szebbek lesznek az élményeink a közlekedésben.
Főkép forrása: telex.hu
