Közszolgálati Média: Kormánypropaganda vagy Ténytisztelet?
Magyarországon már régóta érzékelhető, hogy a közszolgálati média – amely 154,7 milliárd forint közpénzből gazdálkodik – a kormány propagandájának eszközévé vált. A Közszolgálati Kódex előírja a függetlenséget és a kiegyensúlyozott tájékoztatást, azonban ez a normának tűnő elv a gyakorlatban nem teljesül. Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója a kódexet a „mi Bibliánknak” nevezte, de a gyakorlat eltér a szándéktól.
A választási időszakban különösen fontos lenne, hogy az ellenzéki pártok is lehetőséget kapjanak a közmédia platformjain. Az elmúlt harmincöt napban a legnagyobb ellenzéki párt lista vezetője, Magyar Péter, még egyszer sem nyilatkozhatott az M1 stúdiójában. A Tisza Párt, amely a legutóbbi megkeresés óta 2024 szeptemberében nem kapott meghívást, a közmédiát „hazugnak” nevezte.
A választási kampány alatt a közszolgálati média gyakori vendégei között a Fidesz-közeli személyek találhatóak, míg az ellenzéki politikusokat alig hívják meg. A legnagyobb ellenzéki párt, a Jobbik, például az év során már ötször szerepelt a közmédiában, míg más ellenzéki képviselők csak ritkán.
A köztévé stratégiája láthatóan a kormány érdekeinek megfelelő. A DK politikusai, aki mindig távol maradt a közmédiától, elítélték annak működését, mondván, hogy ez csak a kormánypárt kampányát támasztja alá. A Mi Hazánk Mozgalom elnöke, Toroczkai László is, aki kevesebb meghívást kapott, mint a közmédia által preferált ellenzéki politikusok.
A kérdés, hogy a közszolgálati média hova kerül a választások előtt. Mivel Orbán Viktor elutasítja a közvetlen vitát Magyar Péterrel, a Tisza Párt úgy foglalta össze, hogy Magyar csak az RTL-től kapott meghívást, amelyet el is fogadott.
Az állami média jövője és a politikai pártok közötti viszony kulcskérdések a mostani választási időszakban, és sokan kíváncsiak, hogy mit hoznak az elkövetkező hónapok.
Főkép forrása: telex.hu
