Kérdőjelek a Magyarországon az RRF források felhasználása körül
A magyar Pénzügyminisztérium által a 2025-ös költségvetési törvényjavaslatban előirányzott 630,3 milliárd forintos bevételi célkitűzés az európai uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásaiból alapos vizsgálatot igényel. Az uniós forrásokhoz való hozzáférés ugyanis jelenleg jelentős akadályokba ütközik.
A 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus keretében elérhető a felzárkóztatási, azaz kohéziós támogatások egy része, melyekből a magyar kormány némi forrást már be is hívhatott. Az Európai Bizottság tavaly decemberben mintegy 10,2 milliárd eurót, nagyjából 4000 milliárd forintnak megfelelő összeget szabadított fel a korábban zárolt keretből, ennek felhasználása idén március óta lehetséges.
Az RRF-pénzek azonban továbbra is blokád alatt állnak, míg Magyarország helyreállítási terve alapján körülbelül 10 milliárd forintos támogatás és hitelkeret lenne jogosult a kormány számára. Eddig mindössze 900 millió eurónyi előleget hívott le, de ennek felhasználása is bizonytalan, mivel a pénzek végleges igénybevételéhez teljesítenie kell az EU által meghatározott jogállamisági és korrupcióellenes feltételeket.
Az Európai Unió Számvevőszékének elemzése szerint azonban az RRF-források felhasználása, ahol azok elérhetők, ott is problémás lehet – sok tagállam késlekedik a helyreállítási programjaik végrehajtásával. Magyarország az egyetlen tagállam, amely eddig nem tudta kihasználni a helyreállítási alap biztosította lehetőségeket.
A Költségvetési Tanács is aggodalmát fejezte ki a tervvel kapcsolatban, mivel az uniós forrásokhoz kapcsolódó bevételi tervek jelentős részét épp ezek a források teszik ki. Az RRF-hez kapcsolódó bevételi terv körüli bizonytalanságok akár a GDP 0,4-0,5 százalékával növelhetik a költségvetési hiányt, ami a forint árfolyamának instabilitását is fokozhatja.
A magyar kormány már lemondott az RRF-hitelek jelentős részéről. Eredetileg 5,9 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatást és 9,7 milliárd eurós hitelkeretet igényelhetett volna, de mostanra már csak 3,9 milliárd euró hitelt kíván felvenni. Helyette inkább kínai hiteleket vesznek igénybe, amelyek kamatfeltételei egyelőre ismeretlenek, de köztudottan kockázatosabbak.
A kormány döntése, hogy az RRF-forrásokról lemond, a hitelhez kapcsolódó uniós feltételek teljesítésének elkerülése miatt is lehet. Hasonlóképpen történt ez 2012-ben az IMF-hitelcsomag kapcsán, amikor is az Orbán-kormány elkerülte az olcsóbb hitelek igénybevételét, hogy a gazdaságpolitikai döntésekben ne kelljen kompromisszumot kötnie.
Főkép forrása: 24.hu
