Magyar kormány: fenyegetés a következő uniós költségvetéssel kapcsolatban
A magyar kormány pénteken egy külön kiadott nyilatkozatot csatoltatott a felzárkóztatási (kohéziós) politika jövőjéről szóló következtetésekhez. A lépésnek önmagában nincs gyakorlati jelentősége, de mutatja, mekkora vita várható a következő többéves uniós büdzséről, amit egyhangúlag kell elfogadni és aminél Orbán Viktor már amúgy is bedobott egy vétófenyegetést.
Az Európai Bizottság várhatóan júniusban adja ki a hivatalos javaslatát az EU 2028-ban induló többéves költségvetéséről. Februárban előzetesen felvázolta az elképzeléseit, többek között „további biztosítékokat” építene be a jogállamiság megvédésére, ahogy arra a testület témafelelőse, a nemrég Budapesten járó Michael McGrath is előre célzott. A többéves költségvetésről az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak egyhangúlag kell megegyezniük.
A mostani büdzsé kiadásainak körülbelül harmadát teszi ki a felzárkóztatási politika, hagyományosan az egyik legnagyobb része. A területért felelős miniszterek pénteken adtak ki következtetéseket arról, hogyan képzelik el a jövőjét 2027 után. Ebben a tárcavezetőkből álló Tanács többek között „ELISMERI annak fontosságát, hogy biztosított legyen az uniós értékeknek és az Európai Unió Alapjogi Chartájának tényleges alkalmazása és gyakorlati tiszteletben tartása, valamint az Unió pénzügyi érdekeinek védelme. E tekintetben
ÚJÓLAG HANGSÚLYOZZA, hogy egyértelmű kapcsolat áll fenn egyrészről a jogállamiság és a Charta tiszteletben tartása, másrészről az uniós finanszírozás között, továbbá HANGSÚLYOZZA, hogy fontos védelmezni az Unió pénzügyi érdekeit,
szem előtt tartva az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendeletet.”
Kifejezetten ez a bekezdés, ami miatt a magyar kormány külön nyilatkozatot csatoltatott, mert „aggályosnak tartja” a „bonyolult megfogalmazását, és fenntartja azon álláspontját”, hogy az összekapcsolásnak „a 2027 utáni időszakra szóló többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások tárgyát kell képeznie”.
A kormány általánosságban üdvözölte a dokumentum egészének jóváhagyását, mert „újólag hangsúlyozza a kohéziós politika által az Európai Unióban betöltött alapvető szerepet”. Érthető, miért nem utasította el a szöveget, ami kiemelte a szegényebb területek felzárkóztatására kitalált politika szerepét és a megosztott, azaz a kormányokkal közös irányítást: közel 22 milliárd euró jár belőle Magyarországnak 2021 és 2027 között. (A szabályok szerint „a tanácsi következtetéseket csak konszenzussal – azaz az összes tagállam egyetértésével – lehet elfogadni”, különben az elnökség nevében kellett volna kiadni.)
A pénz egy részéhez viszont jogállamisági feltételek miatt nem juthat hozzá a költségvetés, a kormány szerint nagyjából 12-12,5 milliárd euró lehívható. A magyar nyilatkozat „sajnálatos tapasztalatokra” panaszkodik „a valamely tagállammal szemben az uniós forrásokhoz való hozzáférésének blokkolása céljából elfogultan alkalmazható jelenlegi feltételességi mechanizmusokkal kapcsolatban”. A szöveg szerint ez az elv „politikai fegyverként” működött, amivel „indokolatlan nyomást gyakoroltak bizonyos tagállamokra”. A nyilatkozat az objektivitást, a megkülönböztetésmentességet és a tagállamokkal szembeni egyenlő bánásmódot hiányolta. A magyar kormány szerint csak akkor szabadna ezekhez a módszerekhez nyúlni, ha az uniós jogsértéseknél alkalmazható kötelezettségszegési eljárásokhoz nem lehet. (Ezek évekig tarthatnak, a végük pénzbüntetés lehet.)
Ahogy azt a magyar kormány „korábban jelezte, tapasztalataink fényében nem fogjuk beleegyezésünket adni a feltételességi rendszernek a jelenlegi formában történő megtartásához”.
Ezért „azzal a kitétellel járul hozzá a szóban forgó tanácsi következtetések jóváhagyásához”, hogy „semmilyen módon nem értelmezhetők olyan felhívásként, amely az említett mechanizmusok bármelyikének a jelenlegi formájában való fenntartására – beleértve különösen azok további megerősítését vagy kiterjesztését –, illetve az uniós értékek vagy az Alapjogi Charta és az uniós forrásokhoz való hozzáférés közötti szorosabb kapcsolat kialakítására irányul”.
Végül hozzátette, hogy ugyan „egyetért az Unió pénzügyi érdekei védelmének fontosságával”, de „az ezen elvből eredő kötelezettségeket az uniós intézményekre is alkalmazni kell”.
Orbán Viktor már korábban vétóval fenyegetett az új többéves büdzsénél: „azt én biztosan mondhatom”, hogy a pénzt, „amit nem kaptunk meg a ‘25-’26-os években, azt meg kell kapnunk a ‘27-’28-as években, egyébként nem lesz költségvetés. Nem járulok hozzá.” Bóka János EU-ügyi miniszter jelezte, hogy a következő költségvetés vitájánál céljuk lesz a károk „reparálása”, és emiatt „nem érzi pontos megfogalmazásnak” az uniós források elvesztését az év elején végleg elérhetetlenné vált egymilliárd eurónál.
A magyar kormány már a mostani, 2021-2027-es költségvetést is vétóval fenyegette, ha a jogállamisághoz kötik az egyes tagállamoknak szánt források kifizetését, végül ezt engedményekért cserébe elengedte. Perelt is a bevezetett jogállamisági feltételességi eljárás miatt, de ezt elbukta. Az EU számvevőszéke tavaly vizsgálta az eszköz használatát, a testület szerint ez a magyar esetben jogszerű és átlátható volt.
Főkép forrása: telex.hu
