Az IDEA Intézet Felmérése: A Magyar Lakosság Több Mint Két Harmada Ellenzik Az Átláthatósági Törvényjavaslatot

Az IDEA Intézet legfrissebb kutatása szerint a magyar lakosság több mint kétharmada úgy véli, hogy a „transzparenciát célzó törvényjavaslat” célja az független sajtó és a kormánykritikus civil szervezetek működésének megnehezítése. A 24.hu beszámolója alapján a felmérésből kiderül, hogy a felnőtt lakosság 63%-a szerint, ha a törvényjavaslatot elfogadják, Magyarország már nem lenne demokrácia.

A kutatás, amelyet május 31. és június 6. között végeztek, a magyarok véleményét vizsgálta a törvényjavaslatról. A felmérés célja volt, hogy megállapítsa, milyen arányban támogatja a felnőtt lakosság a javasolt célokat, hogyan vélekednek a Szuverenitás-védelmi Hivatal szerepéről, és hányan támogatják a törvényben szereplő szankciókat.

A kutatás eredményei szerint június elejére a felnőtt lakosság háromnegyede hallott a törvényjavaslatról. A legkevésbé tájékozottak általában a falvak lakói (56%), az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők (62%), a 40-49 évesek (63%), valamint azok, akik bizonytalanok politikai preferenciáikban (65%) voltak.

A válaszadók többsége azt írta, hogy a törvényjavaslat célja a szólás- és sajtószabadság korlátozása, sokan említették a demokrácia lebontását, a civil szervezetek és a független sajtó elhallgattatását, valamint minden kormánykritikus hang elnémítását.

Az IDEA megjegyezte, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatos alacsonyabb tájékozottság a gyengébben képzett csoportok körében a legmagasabb. Ezek az emberek gyakran nem tudtak eleget a javaslat tartalmáról, hogy pontos véleményt alkothassanak.

A javaslat célja, hogy megvédje Magyarország szuverenitását a külföldről finanszírozott magyar szervezetek ellen, amelyek befolyásolják a közéletet, és tevékenységükkel kedvezőtlen színben tüntetik fel az ország függetlenségét, demokratikus jellegét, jogállamiságát, nemzeti egységét, valamint a családdal, házassággal, biológiai nemekkel, békével, biztonsággal és más országokkal való együttműködéssel kapcsolatos magyar álláspontot.

A felmérés során a felnőtt lakosság kevesebb mint egyötöde azonosult a törvényjavaslat céljaival. Míg a Fidesz-KDNP szavazók 87%-a támogatta a javaslatot, a Mi Hazánk szavazóinak csupán 22%-a állt mögötte.

A Szuverenitás-védelmi Hivatal javaslata szerint, ha egy külföldről finanszírozott szervezet tevékenységét Magyarország szuverenitására fenyegetésnek tartják, ajánlhatja a kormánynak, hogy kerüljön a szervezet egy listára. Ezt a népesség csupán negyedének tetszett. A Fidesz-KDNP szavazói körében viszont a támogatottság 78%-os volt, míg a Mi Hazánk szavazói között ez a szám csupán 25% volt.

A válaszadók 32%-a egyetértett azzal, hogy a listán szereplő szervezeteket éves vagyonnyilatkozatok benyújtására kötelezzék, amit a Igazságügyi Minisztérium publikálna. However, csak 15% támogatta a listán szereplő szervezeteknek az egy százalékos személyi jövedelemadó felajánlásának jövőbeli tilalmát.

A kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a magyar társadalom többsége nem támogatja az átláthatósági törvényjavaslatot. Június elején a felnőtt lakosság közel kétharmada (63%) úgy vélekedett, hogy ha a javaslatot elfogadják, Magyarország már nem lenne demokratikus állam. A válaszadók 43%-a szerint a kormány célja az, hogy elterelje a figyelmet a súlyos problémákról, amelyekkel az ország szembesül.

A Mi Hazánk szavazóinak 78%-a is úgy vélte, hogy a javaslat célja a kormánykritikus hangok elhallgattatása, míg 75%-uk szerint a kormány csupán figyelemelterelésre törekszik.

Még a Fidesz-KDNP szavazóinak 32%-a is úgy véli, hogy bár a javaslat céljai ésszerűnek tűnnek, a javasolt megvalósítás módja többet ártana, mint használna az országnak. A kormánypárt támogatóinak 17%-a is egyet értett abban, hogy a javaslat valódi célja a kormánykritikus hangok elnyomása.

A Fidesz MP-je, Halász János, benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amely gyakorlatilag ellehetetlenítené a Magyarországon külföldi finanszírozású szervezetek működését. A javaslatot Viktor Orbán, Antal Rogán, és a Fidesz–KDNP frakció szinte összes tagja támogatta, azonban a 135 fős csoport 20 képviselője nem írta alá a javaslatot, köztük Lázár János, Gulyás Gergely, és Navracsics Tibor, ami arra utal, hogy a Fidesz-soron belül sincs mindenki megelégedve a jelenlegi javaslattal. A törvényjavaslat a tervek szerint ősszel ismét terítékre kerülhet.

Az IDEA Intézet online kérdőíves kutatásának adatai 2025. május 31. és június 6. között készültek. Az 1500 fős minta a magyar felnőtt lakosságra nézve reprezentatív a végzettség, életkor, nem, településtípus és régió szempontjából. Az adatok összegyűjtése a magyar interneten és közösségi médiában online kérdőív (CAWI) segítségével történt, a minta reprezentativitásának biztosítása érdekében több szempontból is súlyozva lettek. A minta hibahatára ±2,3% a fő eloszlásokra vonatkozóan.

Főkép forrása: telex.hu