A Magyar Társadalom Tiltakozási Szokásai: Aktív Ellenállás a Passzivitás Mögött
A taxisblokád és a netadó tüntetés a leggyakrabban említett példák a magyarországi ellenállás történetében. Azonban 1989 és 2011 között a magyar társadalom legalább 4868 alkalommal fejezte ki elégedetlenségét valamilyen sérelem miatt. Ez azt jelenti, hogy átlagosan kétnaponta mutatott valamifajta közéleti aktivitást a magyar társadalom, amelyet gyakran passzívnak titulálnak. Sebály Bernadett és Mikecz Dániel a CEU Határtalan Tudás rendezvényén ismertették a magyarok tiltakozási szokásait.
Közéleti aktivitás: Kétnaponta
A passzivitás mítoszát próbálta megcáfolni Sebály Bernadett, a CEU mozgalomkutatója, aki konkrét adatokkal támasztotta alá, hogy a magyar emberek nemcsak tétlenül szemlélik az igazságtalanságokat.
"Sokan nem tudják, hogy a taxisblokád és a netadó tüntetések mellett is számos jelentős és sikeres tiltakozás történt" – mutatott rá az előadó.
A számok magukért beszélnek: 1989 és 2011 között a magyar társadalom csoportjai 4868 alkalommal tiltakoztak. Ez magában foglalja a tüntetések, sztrájkok és blokádok szervezését is. A politikai-gazdasági átmenet első évtizedében, 2003-ig bezárólag az ellenállás mérsékelt volt, de a 2003 és 2010 közötti időszakban a megmozdulások száma jelentősen megugrott.
Jobboldali és Baloldali Akciók
A különböző társadalmi csoportok, beleértve a fogvatartottakat, hajléktalanokat és romákat, aktívan részt vettek ezekben az akciókban. Különféle ügyek jutottak előtérbe, mint például környezetvédelem, egészségügy és lakhatási problémák. Az elmúlt csaknem ötezer alkalomból 751-szer a szakszervezetek szervezték a tiltakozásokat.
"Ezért nem igaz, hogy a munkásképviseletek inaktívak" – tette hozzá Sebály Bernadett.
Az előadás során emlékezetes tiltakozások is szóba kerültek. Például a tatabányai brikettgyár dolgozói 1997-ben okkupációs sztrájkot indítottak, míg a szekszárdi húsgyár alkalmazottai próbálkoztak gyárfoglalással.
A politikai pártok is aktívan részt vettek a tiltakozásokban, összesen legalább 592 alkalommal. A jobboldal, főként a Fidesz és a Jobbik, a civil szervezeteiken keresztül vitték az utcára híveiket, különféle társadalmi kérdésekre fókuszálva.
Tiltakozási Formák
A magyarok legfőbb tiltakozási formái közé tartozik a tüntetés, felvonulás és beadványok benyújtása. Csak három százalékuk választja a sztrájk vagy a blokád eszközét. Ráadásul az éhségsztrájkhoz is kevesen folyamodnak.
Egy figyelemre méltó példa 1994-ből származik, amikor a pécsi bányászok öt napon keresztül 390 méter mélyen sztrájkoltak, azonban ezt követően sokukat elbocsátották. A diákok 1995-ben a tandíj ellen demonstráltak, noha az akciójuk eredménytelen volt, történetük sok más csoport számára inspiráló volt.
A Civil Társadalom Szerepe
Sebály Bernadett és Mikecz Dániel hangsúlyozták, hogy a civil társadalom erejét nem szabad alábecsülni. A civilek a rendszerváltás idején párhuzamos intézményeket hoztak létre, melyek a kommunista hatalom ellen küzdöttek. A civil aktivizmus ma is fontos szerepet játszik a demokrácia védelmében.
A tiltakozások hatását nehéz pontosan mérni, mégis a stabilizálódó aktivista hálózatokat, a politikai napirend meghatározását és a további aktivizmus előmozdítását fontos hatásoknak tekinthetjük. A civil aktivizmus akkor a leghatékonyabb, ha képes szélesebb választói rétegeket megszólítani.
A közéleti aktivitás folytatása kulcsszerepet játszik a magyar társadalom jövőjében, és a közéleti dalok és más kreatív kifejezések is hozzájárulhatnak ezekhez a folyamatokhoz.
Főkép forrása: telex.hu
