Az energia ára: a teljes rendszerköltség fontossága
Mátyás Eszter, a Greenpeace regionális energetikai kampányfelelőse 2026. augusztus 16-án a Telexen megjelent írásában optimista képet festett Magyarország energiaellátásáról, Bulgáriát mint példaképet kiemelve. Azonban az alapos elemzés kimutatta, hogy az energiatárolók csak átmenetileg oldják meg a rendszerköltségek problémáját.
Az OECD-Nukleárisenergia-ügynökség (NEA) tanulmánya szerint az egész rendszer fenntartásának valódi költségét kell figyelembe venni, nem csupán az erőművek szintjén. A napenergia ugyan olcsó lehet, de a teljes rendszerköltséget tekintve jelentősen megnőhetnek a költségek.
Bulgária példája is rámutat arra, hogy a napenergia arányának növekedésével a tárolás szükségessége és költsége is emelkedik. Az adatok alapján az esti csúcsárak továbbra is magasak maradnak, amelyeket a tárolók csak átmenetileg tudnak alacsonyan tartani.
A szezonális tárolás hiánya is komoly problémát jelent a magas napenergia-aránnyal rendelkező rendszerekben. Az akkumulátorok nem képesek hosszabb távú hiányhelyzetekre megoldást nyújtani, ezért szükség van más tároló technológiákra és tartalék erőművekre is.
Fontos megérteni, hogy a teljes rendszerköltséget egy egész éves időszakra kell számolni, figyelembe véve a szezonális változásokat is. Az atomerőművek jelentősége a stabil és alacsony karbonlábnyomú termelésben továbbra is kiemelt, ugyanakkor a megújulók beépítése is fontos elem a széleskörű rendszerköltség minimalizálásához.
Az energiaárak csökkentése és az ellátásbiztonság fenntartása érdekében a megújuló és hagyományos energetikai források optimális kombinációjára van szükség. A legfontosabb az, hogy a különböző technológiák hogyan működnek együtt a legnehezebb időszakokban és mennyibe kerül ez a fogyasztóknak. A valódi kérdés nem az egyes technológiák működése, hanem azok kombinációja és az egész rendszer fenntartásának költsége.
Főkép forrása: telex.hu
