Magyarországon a legkevésbé elégedettek az egészségügyi ellátással
Magyarország az a hely, ahol a legkevésbé valószínű, hogy az egészségügyi ellátást jónak értékelik a lakosok – derül ki az Ipsos friss nemzetközi kutatásából. Hazánkban a válaszadók mindössze 12 százaléka mondta azt, hogy jó az egészségügyi ellátás, míg 58 százalék szerint rossz.
Az eredmény illeszkedik a kutatóintézet Mi aggasztja a világot? című felméréssorozatában olvasottakhoz, mely azt követi nyomon hónapról hónapra, hogy az emberek szerint mik az országukat érintő legsúlyosabb problémák. Magyarországon általában az egészségüggyel kapcsolatos aggodalmak vezetik a rangsort. Az Ipsos rámutat, hogy a magyarok a jövővel kapcsolatban is pesszimisták, 47 százalék szerint az ellátás tovább romlik majd.
Az egészségügy legnagyobb problémái
A kutatásból három témakört emeltünk ki, amelyeket infografikán is bemutatunk. Az elsőn az látható, hogy mennyire tekintik veszélynek az egyes egészségi bajokat a magyar válaszadók.
- A legnagyobb, 38 százalékos említési arányt a rák kapta.
- A második helyen a mentális egészség szerepel. (Ez azért érdekes, mert a mentális betegségeket általában sokan nem kezelik egyenrangúan a testi bajokkal.)
- A harmadik a stressz.
- Majd azt követi a túlsúly.
- Végül a kábítószer-használat.
Az Ipsos kutatása egyébként megemlíti, hogy miközben a magyarok 55 százalék környékére tippelik a túlsúlyos honfitársaik arányát, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint ez az arány valójában kicsivel 30 százalék fölött van.
Egészségügyi szolgáltatások értékelése globálisan
A következő ábrán azt mutatjuk be, hogy az egyes országok lakói hogyan értékelik a számukra elérhető egészségügyi szolgáltatások színvonalát. Az összes vizsgált helyszínen a megkérdezettek 44 százaléka jó értékelést adott, 21 százalék pedig rosszat, de az egyes országokban nagyon eltérő válaszok születtek. A legelégedettebbek a malajziaiak, ott a megkérdezettek 66 százaléka adott kedvező választ, míg a lista végén a magyarok állnak: mindössze 12 százalékuk mondta azt, hogy jó ellátást kap, 58 százalék pedig rossz minősítést adott.
Magyarország és Lengyelország összehasonlítása
A felmérésben részt vevő másik közép-európai ország, Lengyelország is hasonló minősítéseket adott, bár ott nagyobb volt a semleges válaszok aránya, és alacsonyabb a kisebb-nagyobb mértékben elégedetleneké.
A harmadik ábrán a magyarok és a lengyelek válaszait emeltük ki az egészségügyre vonatkozó nyolc állítással kapcsolatban. A magyarok 78 százaléka egyetértett azzal, hogy túlterhelt az egészségügy, és a lengyelek 73 százaléka is hasonlóan gondolkodik – ez jelentősen nagyobb arány, mint az összes megkérdezett ország átlaga.
Ennél is nagyobb arányban, egységesen 80 százalék felett mondták azt a magyarok és a lengyelek, hogy túl sokat kell várni az időpontra, annál az állításnál viszont már nagyobb különbség mutatkozik, mely szerint sokaknak nem telik színvonalas egészségügyre: a magyarok 86, a lengyelek 77 százaléka ért egyet ezzel.
A magyarok az átlagnál bő tíz ponttal kisebb arányban (47 százalék) értettek egyet azzal, hogy kötelezővé kell tenni a súlyos fertőző betegségek elleni védőoltásokat, igaz, mindössze 27 százalék utasítja el ezt kategorikusan. Lengyelországban az egyetértők aránya 62 százalék volt.
A legnagyobb különbség ugyanakkor abban mutatkozott, amikor erről az állításról kellett véleményt nyilvánítani: „Bízom abban, hogy az egészségügyi rendszer a legjobb ellátást nyújtja a számomra”. A lengyelek is szkeptikusak ebben a kérdésben, mert csak 31 százalékuk ért egyet vele, a magyarok viszont még ennél is kisebb számban vélik így, a megkérdezettek mindössze 9 százaléka.
Módszertan
Az Ipsos által 2024. július 26. és 2024. augusztus 9. között végzett, 31 országra kiterjedő felmérésben Magyarország 500 fős mintával szerepelt. A magyar minta – számos más országhoz, például Franciaországhoz, Németországhoz és az Egyesült Államokhoz hasonlóan – a 75 év alatti felnőtt lakosságot tekintve reprezentatívnak minősül. Az Ipsos becslése szerint a magyarhoz hasonló, 500 fős minták hibahatára 5 százalékpont.
Főkép forrása: 24.hu
