Szabó T. Anna új novelláskötete: Az Erősebb nálam és az osztálytalálkozók emlékei
Szabó T. Anna legújabb művében, Az Erősebb nálam című novelláskötetében olyan karaktereket mutat be, mint az ördögűzésre hívott pap, az eszét vesztő öregasszony és a bekattant macsó. Ezek a hősök nemcsak hogy távol állnak a szerzőtől, hanem sok más, személyesebb figura is megjelenik a történetekben. Az új kötet apropóján az író az osztálytalálkozók kínos élményeiről, az írás mibenlétéről és a magyar irodalom nagyjairól, Kertész Imréről és Krasznahorkai Lászlóról is beszélt.
Az osztálytalálkozók kínossága
Anna osztálytalálkozókról szóló élményei ellenére szerencsésnek érzi magát, hogy nem tapasztalta meg a csalódásokat, amelyekkel sokan találkoznak. Kolozsvári és szombathelyi osztálytársaival való találkozói jónak bizonyultak. Emlékei között felidézi osztályfőnöke rémült kérdését egy elegáns osztálytársára mutatva, valamint István osztálytársa teljesítményét, aki Weöres zseniális Harmadik szimfóniáját mondta fel fejből.
Az írás személyessége
Szabó T. Anna kifejti, hogy soha nem volt közösségi ember, de azok, akikkel egyszer összhangba került, örökre egy hullámhosszon maradnak. Az írói pozíciójából minden csak színpadi eseményként jelenik meg, beleértve a saját életét is, ami a múltban történt, mintha másvalakivel történt volna.
Az új kötetben a szavak erejének megkérdőjelezése mellett olyan karakterek jelennek meg, akik átlépik a racionalitás határait, mint az ördögűzést hívó pap, az eszét vesztő bábos öregasszony és a bekattant macsó. A szereplők a teljes elragadtatás biztonságára vágynak, ami veszélyes és magába olvasztó erő.
A misztikus és intimitás
Anna említi, hogy az író nem értheti meg magát, hanem át kell lépnie egy misztériumjáték világába, ahol a szerelmi megszállottság a legmagasabb szintre tör. Az írás folyamata során a hősök akarata és szenvedélyei vezetik őt, mintha saját életébe bújnának.
A szerző kifejezi, hogy a képzelet és valóság határvonalai elmosódnak, amikor a karakterek átveszik az irányítást az írás folyamán. „A szerelem, különösen a kamaszos szerelem beavatás jellege nyilvánvaló” – vallja.
Kertész és Krasznahorkai hatása
A Nobel-díjas Kertész és Krasznahorkai munkássága is terítékre kerül. Szabó T. Anna méltatja Morcsányi László munkáját a Magvető Kiadónál, amely mindkét szerzőt nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is beemelte a köztudatba. Anna magánéletével összefonódó irodalmi tapasztalatai révén az empátiát és az érzelmi kötelékeket helyezi fókuszba, hiszen „az író nem lehet szemérmes, ha nem akar hazudni”.
Zárszó
A kötet mögött álló történetek a szenvedélyről, a találkozásokról és az írás pokláról szólnak, miközben Anna tartózkodik attól, hogy mások titkait felhasználja írásműveihez. A magánélet és a fikció határvonalain táncolva minden elmondott szó szente válik, amit az írás oltárára helyez.
Főkép forrása: telex.hu
