Az olimpikon létszám változásai és új versenyszámok
Változtatások ide, átszabott program oda, az egyik legfontosabb, a sportolók száma nem változott: 10 500 olimpikon lesz majd a versenyeken 2028-ban, ahogy tavaly Párizsban és már előtte is. Most is több a női kvóták száma (5333), mint a férfiaké (5137). Viszont ugyanannyi sportoló között 22-vel több aranyérmet osztanak ki, mivel a Los Angeles-i olimpián három év múlva 351 versenyszámban hirdetnek győztest.
A leginkább figyelmet érdemlő változás, ami magyar szempontból is kiemelten fontos, hogy az úszásban az 50 méteres döntőkben már nem csak gyorsúszásban osztanak érmeket, hanem háton, mellen és pillangón is. A világbajnoki programban ezek a versenyszámok már benne voltak, de a NOB sokáig ragaszkodott a 300 olimpiai aranyéremhez, ezért a többi sprinter hoppon maradt. Ebbe a változtatásba akár bele lehet már látni a NOB frissen megválasztott elnöke, Kirsty Coventry hatását, aki úszó volt, és máig odafigyel a sportágának rezdüléseire. Az is fontos szempont lehetett, hogy egy-egy alig félperces döntőre a nézők jobban kíváncsiak, nagyobb a feszültség, nincs üresjárat, szemmel alig látható különbségek döntenek, ami tovább fokozza az izgalmat.
A jelenleg is zajló magyar bajnokságon Kós Hubert már 50 háton is indult, országos csúcsot is javított, könnyen lehet, hogy három év alatt még inkább beépíti a repertoárjába ezt a távot. Emellett 50 pillangón sem rossz az eredménye, és Milák Kristófnak sem előnytelen, hogy ezt beemelték a programba. Szabó Szebasztián, aki ennek a számnak a specialistája – rövid pályán világcsúcstartó is volt –, nagy lendületet kaphat ettől. Az olimpia idején már 30 év felett lesz, de a sprintben talán a kor kevésbé számít.
Itthon az állóképességi számok felé ment el a szakma az utóbbi évtizedekben, amit jól jelez, hogy Cseh László 2015-ben 50 pillangón nyert vb-bronza az utolsó magyar sprintérem úszásban.
Az sem papírforma-eredmény volt, Cseh önmagát is meglepte teljesítményével. Az új számokkal bejöhet egy új irány a felkészülési munkába, mert ezeken a távokon a rajt és az utána következő víz alatti munka sorsdöntő, az 50 métert szinte levegővétel nélkül kell leúszni a versenyzőknek. Egyetlen apró hiba hatása tizedmásodpercekben mérhető, ami helyezésekről, érmekről dönthet.
A másik magyar sikersportág, a kajak-kenu nem kapta meg az 5000 méteres távot ezúttal sem, pedig már Párizs előtt is tettek erre egy kísérletet. Most annak kell örülniük, hogy legalább nem vettek el a szakágtól versenyszámokat. A nemzetközi szövetség, az ICF viszont úgy hírlik, radikálisan meg akarja változtatni az olimpiára a kvótaszerzést. Eddig az olimpia előtti világbajnokságon a négyesek döntőire fokozott figyelem irányult, mert az első hét nemzet mindjárt négy kvótával kalkulálhatott. Ezentúl ez már nem így lesz, bár a végső határozatot még nem mondták ki. Egy nemzet összesen maximum négy-öt kvótát remélhet, az egyeztetések még most is zajlanak, és nagyon nem mindegy, hogy ez végül négy vagy öt lesz.
Az ICF a világranglistáról töltené fel az olimpiai mezőnyt, és ez hátrányosan érinti például a férfi kajak négyest. Kopasz Bálint vagy Varga Ádám – akik 1000 méteren az előző két olimpián egyesben egyaránt érmet nyertek – tudása az 500 négyesben kevésbé érvényesülhet. Ha viszont összesen öt hely van, és két éremesélyes versenyző, akkor őket ildomos indítani. A nőknél a négy induló (Csipes Tamara, Gazsó Alida, Pupp Noémi, Fojt Sára) Párizsban megoldotta az egyest, a párost és a négyest is, náluk kevésbé érzékeny ez a probléma.
A harmadik hagyományos magyar sikersportágban, a vívásban nincs változás, mind a hat fegyvernemben a nyolc legjobb csapat állhat rajthoz. Legutóbb három magyar csapat jutott ki az olimpiára, férfi kardban és női kardban ezúttal is jó esélyeink vannak, a címvédő férfi párbajtőrcsapat természetesen megint esélyes, de a női párbajtőrcsapat is odaérhet, itt a Párizsban bronzérmes Muhari Eszter mellett is bőven akadnak ígéretes vívók. A négy magyar csapat olimpiai részvétele már előrelépésnek számítana, az öt pedig kimagasló sikernek.
Főkép forrása: telex.hu
