Történelmi lépés felé halad a NATO: Új kiadási célkitűzés készül
Szerzők: Alessio Dell’Anna, Alice Tidey, María Muñoz Morillo
Közzétéve: 2025. június 25. – 11:10 CEST
A NATO vezetői hamarosan történelmi jelentőségű megbeszéléseket folytatnak Hágában, ahol várhatóan megállapodnak egy 5%-os GDP-arányos katonai kiadási célról, amely a szövetség megalakulása óta az egyik legfontosabb találkozón kerül terítékre.
Ez a célhatár óriási ugrást jelentene a legtöbb NATO-tagállam számára, mivel jellemzően a tagállamok több mint 3%-át fordítják védelmi kiadásokra. Az Atlanti Tanács becslése szerint csupán Lengyelország (4,12%), Észtország (3,43%), az Egyesült Államok (3,38%), Lettország (3,15%) és Görögország (3,08%) vétózza meg ezt az új célkitűzést.
Mi rejlik az 5%-ban, és mi az ellentmondásos rész?
A tervezett költségvetés legnagyobb része, 3,5% a "fő védelmi kiadásokra" vonatkozik, ideértve a tankokat, repülőgépeket, drónokat, katonai személyzetet és új tüzérségi lőszereket. A megmaradó 1,5% azonban több kérdést vet fel, mivel a NATO "védelmi és biztonsággal kapcsolatos beruházásoknak" nevezi.
Ez a kategória magában foglalja a polgári és informatikai infrastruktúrát is, amely a katonai műveletek támogatására szolgál, például hidakat, utakat, kikötőket, raktározást, kiberbiztonságot és energiavezetékek védelmét. Szakértők szerint ez a költségvetési rész homályos lehetőségeket nyújt, ami különböző értelmezésekhez vezethet.
A német Bertelsmann Stiftung agytröszt véleménye szerint, ha az 1,5%-os cél nem hoz mérhető javulást az európai ellenálló képesség terén, az alááshatja a transzatlanti bizalmat. Javasolják, hogy a NATO strukturált képességtervezési folyamatot alakítson ki, amely világos, szövetségi szintű célkitűzéseket fogalmaz meg.
Kötelező a kiadási cél?
Az részletek igazán kulcsszerepet játszanak. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök NATO-levélben jelezte, hogy az 5%-os cél nem feltétlenül kötelező. A levél szerint Spanyolország "rendelkezik a rugalmassággal", hogy saját elérési útvonalát válassza a NATO által megfogalmazott képességcélokhoz.
Több ország valószínűleg hasonló kérésekkel élhet, és egyes szövetségesek úgy tekinthetik, hogy kevesebb mint 5%-ot költhetnek, ha bizonyítani tudják, hogy ennek ellenére teljesítik a képességi célokat, amelyek listája titkos.
A NATO megnyugtató nyilatkozata Sánchez "ésszerűtlen" kiadási célokkal kapcsolatos aggályaira érkezett. A spanyol miniszterelnök elmondta, hogy a GDP 5%-ának védelmi célokra való fordítása az adósság növekedése miatt lassítaná a gazdasági növekedést. Jelenleg Spanyolország a GDP-jének még csak 1,28%-át költi védelemre, ami az egyik legalacsonyabb arány a szövetségben.
A javasolt NATO-megállapodás értelmében az országoknak 2035-ig a GDP 5%-ára kell emelniük kiadásaikat, míg a szövetségesek költségeit 2029 közepén felülvizsgálják.
Főkép forrása: euronews
