A Globalizáció Vége: Trump Hatása és Kína Helyzete
Nagyon sokat írtak a globalizációról, és most egy új kérdés foglalkoztatja a szakértőket: valóban véget ért a neoliberális globalizáció Trump „felszabadulás napján” tett bejelentései által? A válasz bonyolultabb, mint elsőre tűnik.
A globalizáció vége már pár éve elkezdődött, mégpedig Kína felemelkedésének következtében. Az Egyesült Államok rájött, hogy nem érdekelt egy olyan globalizáció fenntartásában, amely Kínát erősíti. Biden kormánya sok lépést tett ennek tükrében, folytatva Trump 2017-es intézkedéseit. Az új fejlemények egyértelműen tovább lépést jelentenek e folyamatban, de Trump vámokkal kapcsolatos politikájának jelentősége nem túlbecsülhető. Az előzetes bejelentések után, például a Kínával szembeni vámok várhatóan csökkenni fognak, és már tárgyalások is folynak.
A Trumphoz közel álló politikai ágak többsége a globalizáció veszteseiből mondhatni formálódott. A „többségi” támogatói között találhatók azok a fehér munkásosztálybeli szavazók, akik a globalizáció következményeként munkahelyüket, életszínvonalukat és identitásukat vesztették el. Felmerül a kérdés, hogy lehetséges-e kompenzálni őket anélkül, hogy a globalizációt lebontsák.
Tény, hogy az Egyesült Államok politikai és társadalmi jövőjét jelentősen befolyásolja Kína emelkedése. A globális verseny, amely a két ország között zajlik, nemcsak geopolitikai kihívásokkal, hanem belső elégedetlenséggel is jár, hiszen a Trumpot támogató réteg is aktívan keresi a megoldásokat.
Ha a globalizáció csökkenti az amerikai hegemóniát, akkor az Egyesült Államok kénytelen lesz új stratégiákat alkalmazni. Trump lépései, mint a vámok bevezetése, a migrációs politika szigorítása és a hazai gyártásra való fókuszálás, arra utalnak, hogy a választói bázisát próbálja meg tartani. Azonban kérdéses, hogy ezek a lépések a választási támogatottságát valóban megtartják-e.
A globális kereskedelem jövője is kérdéses. Sok elemző úgy látja, hogy a következő évtizedekben a világ kereskedelmi viszonyai gazdasági blokkokra fognak szűkülni, amelyek között egyre intenzívebb versengés várható. Kína reagálva a nyugati piacon bekövetkező változásokra, próbálja más ázsiai országokkal szorosabbra fűzni a kapcsolatait.
Mindezek mellett Kínának is meg kell változtatnia a gazdasági modelljét. Jelenlegi helyzetében a belföldi fogyasztás növeléséhez az állami újraelosztás és szociális programok bevezetése lenne szükséges, de a politikai korlátok ezt nehezítik. A kínai állam jelentős megtakarításokat helyez el külföldi befektetésekbe, nem pedig a belföldi fogyasztás növelésére használja fel.
A globalizációnak tehát vége lehet, de ez még nem jelenti azt, hogy az új világ egyértelműen definiálható. A világ több pólusúvá válhat, ahol a politikai kapitalizmus modellje egyre nagyobb szerepet játszik. A kérdés az, hogy milyen új kapcsolatokat fognak kialakítani a globális piacon, és hogyan reagálnak erre a különböző országok, különösen Kína.
A következő évtizedek nemcsak a gazdasági, hanem a politikai vonatkozásokat is alapvetően megváltoztathatják.
Főkép forrása: telex.hu
