Női képviselők a politikai erőszak árnyékában: egy új kutatás
A legfrissebb kutatás alapján a magyar női képviselők körében a legmagasabb azok aránya, akik tapasztaltak már online, szexualizált vagy pszichológiai erőszakot. A JÓL-LÉT Alapítvány megbízásából készült felmérés szerint a megkérdezett képviselőnők 91%-ának volt ilyen tapasztalata. A kutatást Keveházi Kata, Zorigt Burtejin, valamint Szél Bernadett, aki egyrészt volt képviselő, másrészt kutató, készítette.
Az erőszak formái
A nemi alapú politikai erőszak a nők politikai részvételét korlátozó vagy ellehetetlenítő cselekvések és struktúrák összessége. Az online erőszak magában foglalja a közösségi médiában megjelenő gyűlöletbeszédet és zaklató üzeneteket. A szexualizált erőszak kategóriájába tartozik a szexuális zaklatás minden formája, míg a pszichológiai erőszak terén a szexista megjegyzések, megalázó képek, megfélemlítés és erőszakkal való fenyegetés is helyet kap.
A kutatás a magyar Országgyűlés 2022-2026-os ciklusának 31 női képviselője körében készült, és mivel eddig a nemi alapú politikai erőszak Magyarországon csak korlátozottan volt vizsgálva, a felmérés különösen fontos.
Széleskörű tapasztalatok
A kutatás során a képviselők arról számoltak be, hogy politikusrács néven napi szinten kapnak szexista és lealacsonyító megjegyzéseket. „Nem a politikai állításaikat vitatják, hanem a női mivoltukat, a külső megjelenésüket” – mondta egy képviselő. A közép-európai, illiberális politikai környezet, amely a gender-politikát ellenségként kezeli, hozzájárul a női politikai szereplők legitimitásának megkérdőjelezéséhez és a politikai erőszak mindennapokban való normalizálásához.
A magyar sajátosságok
A kutatás négy konkrét magyar sajátosságot is kiemel:
- Médiakoncentráció és lejárató kampányok: A női politikusokat érő támadások gyakran koordinált médiakörnyezetben zajlanak.
- Intézményi akadályoztatás: A képviselőnők munkáját számos nehezítés éri, mint például a felszólalási lehetőségek korlátozása.
- Bejelentések hiánya: A magyar áldozatok nem bíznak a jogi védelmi mechanizmusokban.
- Isztambuli Egyezmény ratifikációjának hiánya: Magyarország nem részese az egyezménynek, ami hátráltatja a nők elleni erőszak kezelését.
A politikai részvétel aránya
A nők képviselete a politikai színtéren Magyarországon alulreprezentált, hiszen részvételük az elmúlt évtizedekben folyamatosan 10-15% között stagnált. A 2022-2026-os ciklusban ez az arány mindössze 15.6% volt, ami jelentősen elmarad az EU-átlagtól, amely 33.6%.
A kutatás következtetései
A kutatás megállapítja, hogy a nemi alapú politikai erőszak nem elszigetelt esetek sorozata, hanem a politikai rendszerbe ágyazott mintázat. A női politikai részvétel biztonságának előmozdítása érdekében politikai intézkedésekre van szükség. A női képviselők számának növekedésével a nők biztonságos közéleti részvételének garantálása is egyre fontosabbá válik a jövő politikai döntéseiben.
Több civil szervezet már nyílt levelet is küldött a miniszterelnöknek, kérve, hogy tegyen lépéseket a nemek közötti egyenlőségért. A kutatás alapján a politikai kultúra megváltoztatása elengedhetetlen a nők biztonságának növeléséhez és a politikai részvételük fenntartásához.
Főkép forrása: telex.hu
