A Nyugat-Balkán jövője az EU-kapcsolatok tükrében

A Nyugat-Balkán nemcsak elakadt az EU felé vezető úton, hanem a régió országai egyre inkább úgy érzik, hogy míg egyes posztszovjet államok gyorsítósávot kaptak, ők örökre az EU előszobájában rekedtek. A GLOBSEC biztonságpolitikai fórumon, ahol politikai vezetők és szakértők osztották meg véleményüket, szinte mindenki egyetértett abban, hogy az uniós bővítés mindig is politikai döntés volt, nem csupán technikai folyamat.

Szerbia áldozatszerepben

A fórum legnagyobb figyelmeztetése Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke körül összpontosult, aki a politikai egyensúlyozás mestereként mutatkozott be. Vučić elkötelezettnek tűnt az EU-hoz való csatlakozás mellett, miközben Ukrajnával és Zelenszkijel való kapcsolatait is hangsúlyozta. Egy alkalommal burkoltan önkritikát is gyakorolt, mondván:

„Talán az én hibám is, hogy az Európai Unió már nem olyan népszerű nálunk, mint korábban. Lehet, hogy jobban kellene népszerűsítenem.”

Ugyanakkor felvetette, hogy ha Ukrajna területi integritása számít, akkor Szerbiáé miért nem? Rámutatott arra, hogy öt EU-tagállam sem ismeri el Koszovót, amely szerinte a legnagyobb akadály Szerbia csatlakozása előtt. Vučić többször is kiemelte, hogy országát igazságtalanul akadályozzák az EU-hoz való csatlakozásban.

Vučić említette, hogy Szerbia továbbra is Oroszországtól függ a földgázellátásban, és elutasította, hogy országa fegyvereket szállítana Ukrajnának, azonban pénzügyi támogatást nyújtott az országnak a háború utáni újjáépítéshez. A tüntetésekről kapott kérdésekre pedig azt válaszolta, hogy a hatóságok normálisan kezelik a helyzetet, míg más demokratikus országokban sokkal keményebben lépnének fel a protestálókkal szemben.

Orosz kihasználás és EU-hezitálás

A fórumon a résztvevők között egyetértés volt abban is, hogy az EU hezitálását Oroszország, Kína és Törökország egyaránt kihasználja a térségben. Milo Đukanović, Montenegro volt elnöke megjegyezte, hogy az orosz befolyás erősödése komoly problémát jelent:

„Ha az EU nincs jelen, akkor jön más."

Kiemelte, hogy az orosz narratíva szerint Európa egy rotthadó civilizáció, ami növeli a kételyeket a nyugat-balkáni közvéleményben az EU-hoz való csatlakozás lehetőségeivel kapcsolatban. Elmedin Konaković, Bosznia-Hercegovina külügyminisztere is hangsúlyozta, hogy Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke Moszkva irányítása alatt áll, ami megnehezíti a bővítési folyamatokat.

Jövőbeli perspektívák

A megjelent politikai vezetők egyetértettek abban, hogy a nyugat-balkáni országoknak sürgősen lépníük kell az EU-csatlakozás érdekében. A volt szlovák külügyminiszter, Miroslav Lajčák szerint az EU bővítési folyamata újra lendületet kapott, és kedvezőbb, bővítéspárti légkör alakult ki, ami biztató jel a régió országai számára.

A GLOBSEC fórum tehát rávilágít arra, hogy a Nyugat-Balkán számára a jövője az uniós kapcsolatok megerősítésében, valamint a politikai döntések felgyorsításában rejlik. Ahhoz, hogy a régió fellendüljön és elérje célját, szoros együttműködés szükséges a nemzetközi közösség és az EU részéről, hiszen a feszültségek és az orosz befolyás egyre inkább kihívást jelent a térség fejlődése szempontjából.

Főkép forrása: 444.hu