A Nyugdíjrendszer Változásai és Az EU-Alapokról Szóló Pályázat
A kormány nevében kiadott Pénzügyminisztériumi reagálás lényegében azt jelenti, hogy a kabinet önmagától határolódott el, hiszen a menetrendet ő vállalta, és fogadta el – nyilatkozta a lapnak az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt főigazgatója.
Barát Gábor reagált Varga Mihály tárcájának közleményére, amely szerint az Orbán-kormány nem tervez változást a nyugdíjrendszerben, fenntartja a nyugdíjak értékállóságát, és kifizeti a 13. havi nyugdíjakat. Mint írták, az Európai Bizottság nyomására felkért OECD-szakértő javaslataival a kormány nem ért egyet, azokat nem támogatja.
A támadó hangvételű közlemény azért született, mert kiderült: elkészült az a független szakértői jelentés a magyarországi nyugdíjrendszerről, amely egyébként a kormány vállalásához kapcsolódik. Az OECD visszavezetné az előrehozott, csökkentett nyugdíjat, emelné a nyugdíjkorhatárt, és kivezetné a Nők40 programot. Nem azonnal, hanem fokozatosan, például a korhatáremelés 2045-re érné el a 67 évet.
A kormány tisztában volt azzal, hogy a nyugdíjrendszeren változtatni kell, hiszen a pályázatában azt írta, „jogszabályt módosít”, törvényt alkot, amely „elősegíti a költségvetés közép- és hosszú távú fenntarthatóságát, illetve megerősíti az alacsonyabb jövedelmű nyugdíjasoknak folyósított nyugdíjak megfelelőségét”. Vállalta, hogy a szükséges jogszabályok már jövőre életbe lépnek.
A volt főigazgató szerint eleve teljesen megalapozatlan volt a menetrend és a feladatok ütemezése, hiszen 2024-ben választás volt, 2026-ban pedig egy még fontosabb választás lesz. Barát Gábor korábban is kizártnak tartotta, hogy a kormánypárt egy szakmailag ugyan helyes, de politikailag kényes témát bedobjon a köztudatba.
– Pedig lenne mit tenni, átgondolni, modellezni, hatástanulmányokat készíteni, vitára alkalmas koncepciókon, javaslatokon dolgozni – fogalmazott. Mint mondta: a kormány hiteltelen, naiv hozzáállása, az elhatárolódás indoka árt a nyugdíjügynek, bizonytalanná teszi a jövő nyugdíjasait, de jelenlegiek problémáira pedig semmi válasz nincs.
Még Az Elbírálásnál Sem Tartanak
Magyarország jelenleg egyetlen eurócentet sem hívhat le a számára megítélt több mint 10 milliárd eurós uniós alapból, amelyet eredetileg a járvány utáni gazdasági helyreállításra hoztak létre Brüsszelben. Az EU-Tanács 27, alapvetően korrupcióellenes intézkedés teljesítéséhez kötötte a zárolás feloldását. Az elmúlt bő másfél évben a magyarországi hatóságok ezek közül jó néhányat teljesítettek, de még adósak az összes végrehajtásával.
A nyugdíjreform brüsszeli elbírálása csak akkor kerülhet napirendre, ha a kormány teljesíti a 27 feltételt, majd ennek nyomán az EU Tanács feloldja az alap forrásainak blokkolását. Magyarország ezt követően nyújthatja be az első fizetési kérelmét Brüsszelben, ahol ellenőrzik, hogy adott időre végrehajtotta-e a helyreállítási tervében lefektetett reformokat. Nem teljesítés esetén az EU Tanács – az Európai Bizottság javaslata alapján – felfüggesztheti a fizetési kérelemben jelzett összeg teljes vagy részleges kifizetését.
Ezek az intézkedések és eljárások alapvetően meghatározzák Magyarország gazdasági helyzetét és a nyugdíjreform jövőjét. Az előre tervezett reformok, ha megvalósulnak, hosszú távon lehetnek hatással az ország gazdasági és társadalmi szerkezetére, valamint a nyugdíjasok jólétére.
Főkép forrása: 24.hu
