Két szimbolikus téma az igazságügyi bizottság ülése előtt
A parlament igazságügyi bizottsága a hétfő reggeli ülésén két erősen szimbolikus törvényjavaslatot vitatott meg. Az egyik a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről, míg a másik a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról szólt, valamint foglalkozott az épületeken elhelyezett gigaplakátok szabályozásával is. Az utóbbi javaslatban olyan intézkedések szerepelnek, amelyek célja, hogy megszorítsák a közszolgálati egyetem javára tervezett bérlakások védelmét.
A bizottsági ülés alatt az is kiderült, hogy a Fidesz véleménye a Szuverenitásvédelmi Hivatalról nem egységes. Amikor a bizottsági ülés kezdete előtt pár perccel a Fidesz három képviselője, Csuzda Gábor, Szűcs Gábor és Tuzson Bence, még nem volt jelen, már sejteni lehetett, hogy nem várható a hivatal támogatása. Bár később megérkeztek, a hivatal nem kapott érdemi támogatást a kormánypártok részéről.
Harc a szuverenitásért
Tuzson Bence mindössze két mondatban méltatta a hivatal fontosságát, kiemelve, hogy a szuverenitásunk folyamatos támadások alatt áll. Csuzda Gábor nem is szólalt meg, míg az ellenzéki Mi Hazánk képviselője, Apáti István kritikákat fogalmazott meg. Szerinte a hivatal fenntartása túl drága volt, és javasolta, hogy a spórolt forrásokat a polgári titkosszolgálatoknak adják át.
Az előterjesztő, Melléthei-Barna Márton hangsúlyozta, hogy a jogállamiság helyreállításához elengedhetetlen a hivatal megszüntetése, mivel az korábban a hatalom szolgálatában állt. A bizottság végül 8 igennel támogatta a törvényjavaslatot.
A gyűlöletkeltés elleni harc
A gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámokat célzó törvényjavaslatot hosszabb vita övezte. Tuzson Bence ironikusan megjegyezte, hogy a jogalkotás körüli egyeztetések hiánya a kormányzati rendszerekben eltelt időszakra is visszavezethető. Melléthei-Barna válaszában kifejtette, hogy a törvény célja, hogy megvédje az emberek méltóságát, és megszorításokat alkalmazzon a politikai hirdetések esetében.
A törvényjavaslat tartalmáról kevés vita zajlott, azonban a Fidesz választási kampányának gyűlöletkeltő aspektusai, valamint a közbizalom csökkenése is napirendre került. A bizottság végül 7 igennel és 3 tartózkodással fogadta el a törvényjavaslatot.
A bizottsági ülés tanulságait látva egyértelmű, hogy a politikai légkör és a jogalkotás közötti feszültségek továbbra is meghatározó tényezők maradnak a következő időszakban.
Főkép forrása: 444.hu
