Pethényi Út: Küzdelem az Illegális Kertészettől a Közparkig
A Pethényi út a Kis-Sváb-hegy oldalában található, ahol egy kis zsákutca végén öt nagyobb lakóház sorakozik. Az egyik telek azonban üres, a kerítése romos, és a kapuja tárva-nyitva áll a dombra tartó kirándulók előtt. Sokan felmerülhet a kérdés, jogalap nélkül lépnek be, vagy jóhiszeműen használják a területet? Tibor, a telek tulajdonosa éppen ebben a jogi huzavonában találta magát.
Tibor elmondása szerint a telek, amelyet szándékozott megvásárolni, a tulajdoni lapon „kivett beépítetlen belterületi telekként” szerepelt. A kerületi építési osztály azonban elutasította a házépítési kérelmét, arra hivatkozva, hogy a terület közpark besorolású. Ezt a jogi ellentmondást párhuzamosan figyelmeztetette, hiszen egy közpark magántulajdonban nem lehet.
Tibor a telek vásárlásakor a környék lakóövezeti státuszára hivatkozva semmi arra utalót nem láthatott, hogy a terület közpark lenne. Az ingatlan teljes közművesített, és a közvetlen szomszédságban családi házak találhatók. A telek korábban építési telekként funkcionált, azonban később átminősítették közparkká. Ráadásul Tibor nem építhet kerítést sem, így folyamatosan takarítania kell a területre járók által hátrahagyott szemetet.
A telek különlegessége Tibor szerint abban rejlik, hogy a 3355 négyzetméteres telek fele természeti tájnak számít. Egy kompromisszummal kívánta feloldani a problémát: a telek felét az önkormányzatnak ajándékozta volna, cserébe azért, hogy építhessen a telek utcafrontjára.
A kormányhivatal támogatása alapján kiderült, hogy a közpark besorolású ingatlan nem lehet magántulajdon. Javasolták, hogy a telekhatárt a közpark határáig tolják vissza, és a területet kisvárosias lakóterületté minősítsék át. Azonban a fővárosi közgyűlés ezt a javaslatot elutasította, mert úgy vélték, jogi precedenst teremtene, amennyiben zöldterületet építési telekké minősítenének.
A kerületi önkormányzat hangsúlyozta, hogy a szóban forgó terület jelenleg is közpark, így jogszerűen eljárnak. A közpark létrejötte óta a telek tulajdonosa semmilyen lakóépületet nem építhetett, és a vételkor is tisztában kellett volna lennie az építési korlátozásokkal.
Jámbor Attila, építésügyi szakértő is megszólalt az ügyben, hangsúlyozva, hogy a vásárlás előtt alaposan át kell nézni az ingatlan adatait. Amennyiben a vevő nem kapott valós tájékoztatást a telek beépíthetőségéről, úgy a vásárlás megtámadható.
Ez a történet jól mutatja, hogy a jogi keretek és a helyi szabályozások mekkora hatással bírnak a tulajdonosi jogokra. Az ingatlanvásárláskor nem elegendő a tulajdoni lapra hagyatkozni; a jövőbeli fejlesztések lehetőségeit széleskörűen át kell tekinteni.
Főkép forrása: telex.hu
