Pszichoterápiás ellátás krízishelyzetben: Valóság és lehetőségek
A magyar társadalom, miként a pszichoterápiás ellátórendszer is, krízishelyzetben van. Bár a pszichoterápia az egészségügyi ellátás szerves része, az ambuláns szolgáltatások többsége magánúton érhető el, amely sokak számára megfizethetetlen. Az állami ellátás várólistái elviselhetetlenül hosszúak, a magánellátás pedig sok esetben „elvadult és szabályozatlan”.
Ez a problémakör gyakorlatilag mindenkit érint: azokat, akik pszichológushoz szeretnének járni, de nincs rá keretük; a depressziósokat és a személyiségzavarral küzdőket; valamint azokat is, akik alkohollal próbálják kezelni problémáikat. A testi tünetektől szenvedők helyzete szintén aggasztó. Sokan nem tudják, hogy a rendszer gyenge működése milyen hatással van rájuk.
Pszichoterápia: Kinek és mikor van szüksége rá?
A pszichoterápia meghatározásához és az ellátás formáira vonatkozóan fontos lenne tisztázni a bentlakásos és az ambuláns ellátás közötti különbségeket. Mennyire lényeges, hogy a páciensek tudják, mi a szerepe egy coachnak, pszichiáternek vagy klinikai szakpszichológusnak?
Milák Piroska, a Semmelweis Egyetem Rehabilitációs Klinika Tündérhegy osztályvezető főorvosa, Mészáros Gergely, a Thalassa Ház szakmai vezetője, és Spányik András, a Panoráma Poliklinika orvosigazgatója, interjújukban rávilágítanak arra, hogy hogyan lehetne elkerülni, hogy egy rendelő „Pszicho-McDonald’s”-ként működjön, és mit tehetnénk az ellátás hatékonyságának javítása érdekében.
A helyzet súlyossága
Spányik András kiemeli, hogy a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan. Az emberek sürgős segítségre vágynak, nem csupán társalkodókra. Gyakori, hogy a család a vidéki várólisták miatt hozza fel Budapest környékéről gyermekeiket pszichológushoz, s ez gyakran tartalmi, nem pedig pénzbeli nyomást jelent a családoknak.
„Az ellátás terén krízis van, a várólisták hosszan kígyóznak, sokan pedig nem tudják kifizetni a terápiát,” mondja Spányik, és fókuszál a súlyos betegek helyzetére, akik a magánellátásban nem mindig a szükséges támogatást kapják.
Mészáros Gergely hangsúlyozza, hogy a pszichoterápia iránti társadalmi igény jelentősen megnövekedett, de a rendszer nem képes megfelelni ennek.
Az ismeretterjesztés szerepe
Milák Piroska úgy véli, hogy az orvostársadalom számára még fontosabb az ismeretterjesztés, különösen a pszichoterápia terén. Ezt a gyermek- és serdülőpszichiátria terén is észlelhetjük, ahol a Covid óta drámaian nőtt a jelentkezők száma.
A pszichoterápia nem csupán egy egyéni beszélgetés – szigorú szabályai és módszerei vannak. Az a tévhit, hogy pszichológushoz járni nem jelent mást, mint beszélgetni valakivel, veszélyes következményekkel járhat, amiért a laikusok nem tudják megkülönböztetni a valódi pszichoterápiát az elnagyolt beszélgetésektől.
A megoldások keresése
A psichoterápiás ellátás rendszerének fejlesztése érdekében az államilag finanszírozott ambuláns terápiás helyek számának növelése elengedhetetlen. A szakmapolitikában felmerül a kérdés, hogy a szektorsemleges finanszírozás a megfelelő megoldás-e, mint ahogy az is, hogy a szakmai kereteket szélesebbé kell tenni az ellátás javítása érdekében.
Az egészségügyi törvény szerint a pszichoterápia egy gyógyító tevékenység, amelynek megfelelően kell kezelni. A krízishelyzetek megoldása nemcsak az egyéni, hanem a társadalmi szinten is megtérülő befektetés.
Spányik András hangsúlyozza, hogy az állami ellátás bővítésével és a minőségbiztosítással a jövőbeni ellátás hatékonyságát is növelhetjük, ezzel alátámasztva, hogy a pszichoterápia nem csupán személyes, hanem gazdasági szempontból is megtérülő befektetés.
Záró gondolatok
A magyar társadalom mentális állapota sok szempontból aggasztó. A pszichoterápiás ellátás helyzete sürgető reformokat igényel, hiszen a megfelelő támogatás nélkül sokan szenvednek. Az ismeretterjesztés, a szakmai keretek erősítése és a hozzáférhetőbb ellátás biztosítása elengedhetetlen a közérzet javítása érdekében.
Főkép forrása: telex.hu
