A segesvári csata pontos helyszínét azonosították régészeti kutatások segítségével
Régészeti módszerekkel meghatározták az 1849. július 30-31-én lezajlott segesvári csata pontos helyszínét – írja az MTI Ötvös Koppány Bulcsú, a Maros Megyei Múzeum igazgatójának nyilatkozata alapján.
A projekt keretében fémdetektoros non-destruktív régészeti kutatást végeztünk, és sikerült megállapítanunk a csata pontos helyszínét, hogy hol álltak a magyarok és az oroszok az 1849. július 30-i és 31-i ütközetben. Nagyon sok új információnk van a csatáról, és tárgyakat is találtunk, amelyek láthatóak lesznek a fehéregyházi Petőfi Sándor Emlékmúzeum jövendőbeli szárnyának új tárlatában
– mondta az intézményvezető.
A jelenlegi ismeretek szerint mintegy 400 ágyúgolyót, valamint egyéb magyar és orosz hadi felszerelést is találtak. A ballisztikai számítások eredményeként pedig sikerült azonosítani a csata fő helyszínét.
Világosabbá vált Bem merész hadművelete, amivel oldalba támadta és megzavarta a jól felszerelt, háromszoros számbeli fölényben levő orosz sereget. Valós vonatkoztatási pontok segítségével sikerült rekonstruálni a csata menetét, s tisztázni olyan történéseket, melyeket korábban csak egymásnak ellentmondó visszaemlékezésekből ismertünk
– tette hozzá a marosvásárhelyi múzeum igazgatója.
A kutatás azért is kiemelten fontos, mert a Bem József, illetve Alexander von Lüders orosz és Eduard Clam-Gallas osztrák tábornokok csapatai között zajló segesvári csatában tűnt el Petőfi Sándor.
A fehéregyházi csatatér feltárására 2018 és 2019 során, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Maros Megyei Múzeum és a Román Hadtörténeti Múzeum közös projektje keretében került sor. A feltárás közvetlen célja annak a területnek a régészeti tehermentesítése volt, amelyen a fehéregyházi Petőfi Sándor Emlékmúzeum új szárnya fog felépülni.
Főkép forrása: 24.hu
