Az Űripari Forradalom a 21. Században: A SpaceX és a Boeing Küzdelmei
Noha űripari cégek már a hidegháborús időkben is léteztek, a terület fellendülése igazán a 21. században kezdődött meg. Napjaink űrszektora már elképzelhetetlen ilyen vállalatok nélkül, gondoljunk csak a SpaceX-re, amelyről túlzás nélkül kijelenthetjük: forradalmat hozott az űrtechnológiában.
A cégek hatékonyabban, olcsóbban és gyorsabban képesek eredményekre jutni, mint a hagyományos, állami űrhivatalok, nem véletlen, hogy a NASA különböző megállapodások révén egyre komolyabb teret ad nekik az űrben. Az újbóli emberes Holdra szállást célzó Artemis-program például nem tudna megvalósulni a magánipar segítsége nélkül, a SpaceX többek között a Starship nevű rakétarendszerrel járul majd hozzá a missziókhoz.
1,5 milliárd dollár veszteség
A NASA partnerei között nemcsak újonnan, kifejezetten a világűr kiaknázásának céljával alapított cégek találhatók meg, hanem olyan régebbi vállalatok is, amelyek utólag kapcsolódtak be a területbe. Ezek közé tartozik a mostanában komoly botrányokba keveredő Boeing.
A cég szintén részt vesz az Artemis-programban, emellett a Commercial Crew Program (CCP) keretében egy űrhajó, a 2010-ben bemutatott Starliner fejlesztésére is megbízást kapott. A szerződés 4,2 milliárd dollárra vonatkozott.
A legfeljebb hétfős személyzet szállítására alkalmas kapszula feladatának azt tűzték ki, hogy asztronautákat juttasson a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Erre a Boeing Starlinere mellett a SpaceX Crew Dragonját is kiválasztották, utóbbi űrhajó már 2020-ban emberes repülésen vett részt, és azóta is megbízhatóan szolgálja az ISS-t.
A Boeingnél eredetileg úgy számoltak, hogy a Starliner első emberes tesztküldetése 2017-ben valósulhat meg, a projekt azonban nem zajlott zökkenőmentesen. Az első, legénység nélküli orbitális tesztet is csak 2019 végén tudták elindítani, ez részleges kudarccal végződött: az űrhajónak nem sikerült pályára állnia, nem érte el a Nemzetközi Űrállomást, hét nap helyett így csak két napig tartott a missziója.
Joel Kowsky / NASA / Getty Images / AFP, A United Launch Alliance Atlas V rakétája a Boeings CST-100 Starliner űrhajóval 2019. december 18-án
A következő tesztre egészen 2022-ig kellett várni, ez már az elvárásoknak megfelelően alakult, ezért a Boeing megkapta az engedélyt az első emberes kísérletre. A Crew Flight Test – amelynek keretében két űrhajóst akartak eljuttatni az ISS-re – ugyanakkor újabb csúszásokat szenvedett.
A projektet gyakorlatilag a kezdetektől súlyos késések, menedzselési problémák és mérnöki kihívások kísérték. Eközben a Crew Dragon fejlesztése ugyan szintén nehézségekbe ütközött, de összességében így is gördülékenyebben és jóval olcsóbban zajlott, mint a nagy vetélytársé.
A Boeing a költségvetés túllépése miatt 2024-ig több mint 1,5 milliárd dollárt vesztett a Starliner projektjén.
A cégnél abban bízhattak, hogy a kapszula első emberes tesztje végre fordulatot hozhat a történetben, ám a repülés csak újabb bonyodalmakat okozott.
Főkép forrása: 24.hu
