A Szőlő utcai javítóintézet átszervezése: Aggasztó jövőkép a fiatalkorúak számára

Szőlő utcai ügy: Kihívások a fiatalkorúak javítóintézeteinek átalakításában

A közelmúltban a kampány felfedezte a régi problémát, amely hónapokig napirenden volt: a Szőlő utcai javítóintézet helyzete. 2024-re a dolgozók 97 százaléka távozott, így a másik hasonló intézményekből is jelentős elvándorlás tapasztalható. A Belügyminisztérium legutóbbi rendelete a javítóintézetek egyesítéséről szól, a cél egy nagy, országos szervezet létrehozása. Ezzel kapcsolatban a szakmai szervezetek aggodalmukkal fejezik ki, hogy a helyzet nem fog javulni.

Az átalakítás következményei

Ivány Borbála, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza figyelmeztetett arra, hogy a gyermekek egy olyan rendszerbe kerülnek, amely elnyomó attitűdökkel és szigorral működik. A büntetés-végrehajtás alá tartozó intézményekben a tanulásra és a mentális jóllétre kevesebb figyelem jut, mint a javítóintézetekben. A Helsinki Bizottság szerint a javítóintézetek célja nemcsak a bűncselekmények megelőzése, hanem a gyermekek rehabilitációja is.

Szőlő utcai incidensek

A Szőlő utcai javítóintézet tavaly májusban került a figyelem középpontjába, amikor az intézmény korábbi igazgatóját letartóztatták. Az ügy új szintre emelkedett, amikor a volt igazgató egy biztonsági kamera felvételét hozta nyilvánosságra, amelyen a rábízott fiatalt brutálisan bántalmazta a megbízott igazgató. Ezt követően felerősödtek a bántalmazásokkal kapcsolatos vádak a javítóintézetekben.

A büntetés-végrehajtás alá helyezés hatásai

A Helsinki Bizottság szerint a fiatalkorúak börtönében a fiataloknak sokkal kevesebb figyelem jut, mint amit a javítóintézetek nyújtottak. A javítóintézeti környezetben a gyermekek és fiatalok normálisabb, az oktatásra és a szociális beilleszkedésre orientálódó környezetben élnek. Az új rendszer azonban ezt a támogatást csökkenti, a fiatalokat sokkal inkább rabokként kezelik, mintsem rehabilitálható egyénekként.

Javasolt megoldások

A Magyar Helsinki Bizottság hangsúlyozza, hogy a javítóintézeti rendszert nem megszüntetni, hanem javítani kellene. Javasolják az azonnali független vizsgálatokat, a külső, független civil monitoring visszaállítását, valamint a pszichológusok és pedagógusok bevonását az érzelmi biztonság megteremtése érdekében.

Kérdéses, hogy a jelenlegi változások a fiatalok érdekeit szolgálják-e. Ivány Borbála rámutatott, hogy a börtön környezete és működése nem alkalmas a gyermekek megfelelő kezelésére, sőt, a problémák csak fokozódhatnak. A magyar társadalomnak és a szakmai közösségnek is feladata lesz, hogy figyelemmel kísérje az intézkedéseket, és szorgalmazza a szükséges reformokat a fiatalkorúak javítóintézeti rendszerében.

Főkép forrása: telex.hu