A szomszédsági kapcsolatok és kerítések titkai Magyarországon

A szomszéd kertje mindig zöldebb?

Meglehetősen ellentmondásos képet fest a magyar lakosság szomszédsághoz és magánszférához fűződő viszonya. Miközben a válaszadók közel kétharmada korrekt vagy épp nagyon jó, baráti kapcsolatot ápol szomszédaival, egyharmaduk (33%) teljesen elzárkózna és magas kerítéssel zárná ki a külvilágot. A Wienerbergerhez tartozó, térburkoló megoldásairól ismert Semmelrock friss országos reprezentatív felmérése a szomszédi kapcsolatok minőségét, a kerítésválasztás motivációit és a magánszféra védelmével kapcsolatos attitűdöket vizsgálta.

A megkérdezett kertkapcsolatos ingatlanban élők 18%-a „csak köszönőviszonyban” van szomszédjával, 13%-nak vegyesek a kapcsolatai e téren, 2% pedig kifejezetten feszültnek, vagy egyenesen ellenségesnek írta le kapcsolatát a szomszéddal. 64% nyilatkozott úgy, hogy még sosem keveredett vitába a kerítés vagy a telekhatár miatt, minden tizedik azonban többször is átélt már emiatt feszültséggel teli pillanatokat.

Mutasd a kerítésed, megmondom ki vagy

A kutatás arra is rámutatott, hogy ha a magyarok kerítést állítanak, akkor azzal aztán hosszú ideig nem is akarnak többet foglalkozni. A válaszadók 62%-a tartós és időjárásálló kerítést választott vagy választana magának, így ennél a termékkategóriánál az ár csak a fontossági sorrend második helyét szerezte meg (53%). A magyar vásárlók szerint a harmadik legfontosabb szempont a kerítések kinézete, ezt a válaszadók körülbelül harmada (35%) jelölte meg a kutatásban.

A felmérés azt is vizsgálta, hogy mit mondhat el egy kerítés az ingatlan tulajdonosáról: a válaszadók fele szerint egy igényesen kialakított kerítés a tulajdonos rendezettségét is mutatja, míg a megkérdezettek közel negyede (23%) szerint az ilyen kerítés a vagyonosság egyértelmű jelének is tekinthető.

„A kerítés olyan, mint egy névjegykártya. Az ingatlannal kapcsolatban az első jó benyomást már ezzel elérhetjük. A biztonságra fókuszálóknak jó megoldást nyújthatnak a beton kerítéselemekből készülő robosztus konstrukciók, és ma már különböző stílusban, akár más- más betétekkel és kerítéslécekkel is kombinálható beton kerítéselemek is elérhetőek, amik az esztétikai szempontokat preferáló vásárlók igényeit is teljes mértékben kielégítik. Ha valamiért bizonytalanok lennénk, akkor az építőanyag-kereskedésekben és barkácsáruházakban mindig találhatunk mintakerítéseket” – mondta Nagy Zsolt István, a Wienerberger marketingvezetője.

Ha a saját preferenciákat vizsgáljuk, a magyarok közel fele (45%) részben átlátszó, közepesen magas kerítést választana magának. A természetes megoldások nem annyira népszerűek idehaza, 14% növesztene élő sövényt ingatlana köré, és alig 2% mondta azt, hogy egyáltalán nem kerítené körbe otthonát.

„Ha valaki nem bízik a sövényekben, vagy rég kerítéscserében gondolkodik, akkor most érdemes lehet kihasználni az állami otthonfelújítási támogatást. A vidéki kistelepüléseken élőknek 2026. június 30-ig igénybe vehető segítség rendkívül sokrétűen felhasználható, így akár kerítésépítés is megvalósítható” – tette hozzá a marketingvezető.

Helyi Építési Szabályzat – nem tudtam, hogy van ilyen

A széles körű kutatás eredményeiből az is kiderült, hogy még a kertes ingatlannal rendelkező magyarok többsége sincs tisztában a kerítésépítésre vonatkozó helyi szabályozásokkal. Saját bevallásuk szerint, a településekre vonatkozó helyi építési szabályzatot – amely jellemzően leírja a kerítés elhelyezésének, kinézetének és maximálisan megengedhető magasságának a pontos kereteit – még a korábban a telekhatáron kerítést állított válaszadók közül is csak minden tizedik (9%) ismerte és követte pontosan.

A megkérdezettek egyharmada állította azt, hogy nagyjából tisztában volt azzal, hogy mire kell figyelnie (32%), másik egyharmaduk tudott a szabályok létezéséről, de nem olvasta azokat, viszont közel ugyanennyien (29%) nem is hallottak a dokumentumokról.

Ha esetleg a nem megfelelő alapanyagok használata, vagy a szakemberek tudásbeli hiánya a valóságban is jelentkezik, akkor sok kertes ingatlan kerítésének kialakítása szabálytalan lehet, ami később költséges utólagos engedélyezési eljárásokhoz vagy bírságokhoz is vezethet.